Ha elszívod, megszívod... – tények a dohányzásról

Kimeríthetetlen vitatéma a dohányzás. Bár európai, sőt világszinten egyre több tudományos eredményre alapozott kampány igyekszik kihúzni emberek millióit a füst és a nikotin bűvköréből, azért még szívják, szívnak, bagósok és antibagósok egyaránt…

A dohányzás káros az egészségre – ez a tétel vitán felül áll – szögezi le

Forster Tamás

, a II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ tanszékvezető egyetemi tanára. A cigaretta elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek kiváltásában játszik szerepet, valamint tüdőrákot okoz. A két klasszikus érv, hogy miért nyúlnak a dobozhoz a dohányosok, az a fogyás és az idegesség leküzdése. Kétségtelen, a dohányzástól valóban csökken az egyén testsúlya, ám ez igen drága módja a fogyásnak, nemcsak anyagilag, hanem azért is, mert az életével fizethet érte az illető. A cigaretta elszívása megnyugvást és örömet okoz – ezért is szoknak rá. Azok járnak viszont jól, akik az első száltól rosszul lesznek – ilyenek is vannak ugyanis. Ők egy életre rossz tapasztalatot szereznek, ami egyben „védelem” is a bagó ellen.

Még mindig nem elég drága az életünk

Az összmagyar lakosságnak jelenleg 30-35 százaléka – azaz mintegy egyharmada – dohányzik. Még elkeserítőbb statisztika, hogy ebből a fiatalok aránya 40-45 százalék! Ennek magyarázata egyszerű: nagyfiús, nagylányos dolog rágyújtani. Minél korábban kezdik, annál rosszabbak a leszokási esélyeik. Másik beszédes statisztika, hogy Magyarországon az első számú halálokok között szerepelnek a szív- és érrendszeri betegségek (persze a dohányzás mellett ezek sokminden mástól is kialakulnak), második helyen a daganatok állnak. A magyar egészségügy egy évben 500 milliárd (!) forintot kénytelen fordítani a kifejezetten a dohányzás okozta betegségek gyógyítására. Összehasonlításul: a dohánytermékek eladásából összesen mintegy 250 milliárd forintnyi „haszna” (jövedéki adó stb.) van az államnak – sorolja a számokat Forster professzor. A politika azonban még mindig nem érdekelt abban, hogy erélyes lépéseket tegyen a dohányzás visszaszorítására, ugyanis körülbelül 4-5 év alatt érződne meg a nemdohányzó tábor növekedésének pozitív hatása. A döntéshozók nem érdekeltek még abban, hogy hosszú távon jobb legyen a helyzet – véli Forster Tamás.

Egyedül nem(igen) megy

Mi kell a leszokáshoz? A szakember sem tud mást mondani: nagy akaraterő. Akinek ez megvan, az meg tudja tenni. Sokszor egy komoly műtét bírja rá a dohányost, hogy miután megtapasztalta a saját bőrén, mit tett vele a cigaretta, végre lemondjon róla. De vannak, akiknek ez sem segít. Sajnos az is statisztika, hogy saját erőből a leszokni vágyók többsége nem jár sikerrel. Rendelkezésre áll azonban számos segédeszköz is. A sokat emlegetett nikotintapasz fokozatosan csökkenő dózisban juttatja a szervezetbe a nikotint. Az a gond, hogy sokak nem a nikotin miatt szívják a cigit, egyszerűen megszokás, a napi rutin, a társaságbeli rituálék része, kell az a kávé, a sör stb. mellé… Gyógyszert is vehetünk, mely szintén rásegít a leszokásra, ezek hátránya viszont, hogy igen drágák, több mint 20 ezer forint egy havi adag – tájékoztat a professzor. A segédeszközökkel a leszokni vágyók mintegy 30-40 százaléka képes letenni a cigisdobozt. Nagy szerepe van viszont a tanácsadásnak – emeli ki Forster Tamás. A tény, hogy valaki segít, folyamatosan érdeklődik, ellenőriz, sokat segíthet – mind telefonon, mind a tüdőgondozókban kérhetünk ilyen irányú segítséget, illetve Budapesten külön erre szakosodott tüdőgyógyászok is tevékenykednek már.

Bármikor leteheti!

Az a baj, hogy sokszor nem veszik figyelembe a veszélyt. Már csak akkor eszmélnek rá, amikor alig kapnak levegőt – a cigarettázás tipikus következményei a krónikus légúti betegségek. Bármikor abba lehet hagyni – hangsúlyozza a professzor. Ha már be is következett egészségkárosodás, még akkor is el lehet érni javulást! De minél később dobjuk el a cigarettát, annál kevesebb a remény… Ugyanakkor nem árt figyelni a testsúlyra, pontosabban arra, hogy a dohányzás kieső tevékenységét ne mértéktelen táplálkozással kompenzáljuk – ez vezet ugyanis testsúlyhullámzáshoz.

Akik ártatlanul szenvednek

Mindig előkerül a passzív dohányosok, azaz a dohányzók környezetében élők helyzete is. Főként zárt térben jelent nagyobb kockázatot egy bagóssal egy légtérben lenni. Ez sem játék, a statisztika szerint az infarktusos halálokok 10 százaléka a passzív dohányzásból ered – pedig ők nem cigiznek… Több helyen – így Szegeden is – betiltják a közforgalmú helyeken a dohányzást. A vendéglátó-ipari egységeknél az jelent gondot a korlátozásban, hogy a forgalom csökkenésétől félnek az üzemeltetők – valószínűleg alaptalanul, hiszen például Írországban betiltották már az éttermekben való dohányzást, mégsem mentek tönkre a vendéglátók. Viszont egy év alatt 20 százalékkal csökkent az infarktusban meghaltak száma…