A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket, vagy más néven limfocitákat érintő betegség, ahol ezek a sejtek rákos sejtekként kezdenek viselkedni, ellenőrizetlenül növekednek és osztódnak, illetve nem pusztulnak el kellő mértékben. Azonban ez a fajta rákos megbetegedés gyógyítható, vagy kezelhető a legnagyobb eredménnyel. A Magyar Rákellenes Liga újabb Limfóma Klubja a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. számú Belgyógyászati Klinika szakmai támogatásával jött létre, ahová a betegeket, a gyógyultakat és az érdeklődőket is várják. „Az ember legjobb gyógyszere a másik ember.” Paracelsus
Tavaly novemberben, a Dugonics téri Katolikus Házban indult a Limfóma Klub. Azóta az összejöveteleket havonta egyszer, minden hónap első péntekén, délután három órai kezdettel tartják. A klub szervezői gyógyító munkájuk során észrevették azt, hogy nagyon nagy szükségük van ezeknek a betegeknek a segítségre, és úgy gondolták, hogy ezt a segítséget azok a betegtársak tudják majd a leghitelesebben megadni, akik már átestek a betegségen. Ők ugyanazokkal a gondokkal küszködtek – vagy épp most is küzdenek –, mint társaik. Természetesen nemcsak a betegek számára, hanem a hozzátartozók részére is nyitott a klub, ahová az érdeklődőket is várják. A Limfóma Klub teljesen ingyenesen működik, tagsági díjat sem szednek. Minden alkalommal egy-egy szakértő, orvos, nővér, egészségügyi dolgozó tart előadást a betegségcsoporttal kapcsolatban. Tőlük a résztvevők bármikor, kötetlenül kérdezhetnek mellőzve a „fehér köpenyt”, így azokkal az orvosokkal, nővérekkel teljesen másként tudnak beszélgetni, akik ápolták, vagy ápolni fogják őket. Orvosok és művészek a limfómáról
A meghívottak között orvosok mellett olyan művészek, híres és ismert emberek is beszélnek, akik átéltek már hasonló betegséget, és hitelesen, a maguk eszközeivel élve át tudják adni élményeiket. „Nagyon nehezen indult a klubélet, nagyon hivatalosra is sikeredett az első összejövetel” – mondta el portálunknak Gulyás Mária, a Szegedi Limfóma Klub vezetője, aki a II. sz. Belgyógyászati Klinika Hematológia részlegének a főnővére. „De úgy érzem, hogy a résztvevők egyre inkább megköszönik a klub létét, sokkal nyíltabbá váltak. Vannak állandó tagjaink, de érkeznek mindig újak is. Úgy érzem, hogy hálásak azért, hogy a klinikán kívül is törődünk velük.” Egy korábbi találkozón merült fel a gyógyultak körében egy olyan kis csoport megalakulásának gondolata, akik szívesen elmennének a klinikára olyan betegekhez, akik állapotuk miatt nem tudnak a klubba eljönni, de a kezelésükben résztvevők úgy érzik, hogy a gyógyulás reménye erőt tudna nekik adni. A limfóma
A kóros limfociták a nyirokcsomókban gyűlnek össze, ahol duzzanatot képeznek. Mivel a limfociták az egész szervezetben jelen vannak, kóros szövetszaporulat – azaz „limfóma” – a nyirokcsomók mellett a test más részeiben is előfordulhat. A leggyakoribb helyszín a lép és a csontvelő, de kialakulhat limfóma a gyomorban, májban, vagy ritkábban az agyban is. A betegség gyakran támadja meg egy időben a test különböző részeit. A limfómának számos altípusa létezik, és ezek döntő többségére igaz, hogy mind sugár- mind gyógyszeres kezeléssel igen jó eredmények érhetők el. Bizonyos altípusok teljesen és véglegesen meggyógyíthatók, míg mások hosszabb tünet- és panaszmentes időszakok után ismét kezelést igényelnek. Őssejtmentés a kemoterápia elől
A kezelés során kemoterápiát, esetenként sugárterápiát is kapnak a betegek, amit ki lehet egészíteni a sejtek felszínén lévő fehérjékre ható ellenanyag kezeléssel. Ez az immunglobulin kezelés jócskán megnöveli a hagyományos kemoterápia hatékonyságát. A klinikán új módszerként alkalmazott „őssejtkezelés” nem a szó szoros értelmében kapcsolódik az őssejtekhez. A beavatkozás során olyan dózisú kemoterápiát adnak a betegeknek, ami normál esetben károsítaná a csontvelő őssejtjeit, azonban a betegséget kiirtja. Ilyenkor a betegség bizonyos stádiumában – mikor a kemoterápia hatékonyságát már látják – már csak viszonylag kevés tumorsejt található a szervezetben, egy kezeléssorozattal leállítják a szervezet összes őssejtjének a növekedését. Amikor később ezek elkezdenek szaporodni, a hetedik-tizedik nap között olyan sok keletkezik belőlük, hogy nemcsak a csontvelőben „bújnak meg”, hanem előkerülnek a véráramban is. Amikor ezeknek a sejteknek a száma elér egy bizonyos szintet, kigyűjtik őket. A betegtől levett vért speciális centrifugában kezelik, laborvizsgálatoknak vetik alá, majd -170 fok alá fagyasztják az így kiválasztott őssejteket. A daganatok megszüntetése
Ezt követően kaphatja meg a beteg azt a dózisú kemo- vagy sugárterápiás kezelést, melytől a betegség megszűnik, de a levett őssejteket ez már nem veszélyezteti. Természetesen vannak olyan esetek is, amikor a betegséget nem lehet meggyógyítani, de jóval hosszabb tünetmentes szakaszt tudnak a páciensnél kialakítani, jóval alacsonyabb szinten tartható a daganatos sejtek száma. A beavatkozást követő napon azonnal visszakapja a beteg a korábban levett őssejteket, hogy a csontvelő működés minél hamarabb helyreálljon, és ezáltal minél kevesebb szövődménye legyen a kezelésnek. „Ez a fajta kezelés minden egyes betegnél, akinél alkalmazzuk hatékonynak bizonyult” – avatott be bennünket az újfajta módszer lényegébe Adamkovich Nóra hematológus szakorvos. „Hogy ezután hosszú távon mennyit javul az életminőségük, a mi betegeink esetében még nincs ilyen statisztika, de az irodalmi adatok igen jó eredményeket mutatnak. A szegedi klinikán két éve, huszonkét betegen alkalmazzuk ezt a módszert, de a magyar tapasztalatok már jóval régebbre tekintenek vissza.” A Limfóma Klubról bővebb tájékoztatás kapható Gulyás Mária főnővér, egészségügyi oktatótól a 06-20-355-4904 telefonon vagy a b.gulyasmaria@gmail.com e-mail címen.