Az idegeinkre mennek – öregedés, stressz, toxinok

Sok betegség, így a stroke vagy szélütés, Alzheimer-, Parkinson- vagy Huntington-kór idegszövet-károsodásra vezethető vissza. Az idegrendszeri kórképek eredete az agy kitüntetett régiójában, esetleg egyidejűleg több helyen is bekövetkező idegszövet-károsodás – mondja Vécsei László akadémikus, a Neurológiai Klinika igazgatója, a szegedi orvoskar dékánja.

A szervezetben noha rendkívül sokféle funkció van, mégis előfordulnak olyan közös vagy nagyon hasonló mechanizmusok, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy egészen különböző kórképeknek közös támadáspontja legyen. Az öregedés során például úgynevezett mitokondriális DNS-károsodás jön létre, s ennek következtében a sejten belül energiazavar lép fel. Részben ezzel magyarázhatók az öregedéssel együttjáró idegszövet-károsodások. Más kórképekben fehérje-felhalmozódást mutattak ki, amelyek jelentősége ugyan vita tárgya, de komolyan felmerül annak a lehetősége is, hogy közrejátszanak neurodegeneratív folyamatokban – magyarázza a professzor.

Mit tehetünk? A tanácsok a szokásosak. Nem mindegy, hogy mit eszünk, mit iszunk – ezek szintén károsíthatják a sejteket. Célszerű növényi alapanyagban gazdag táplálkozást folytatni, sok gyümölcsöt fogyasztani, zsírból csak mértékletesen, inkább az olajat részesítsük előnyben – ezzel javítjuk a szervezet működését – javasolja Vécsei László. „Svédországban a piacon az aszott gyümölcs ára ötszöröse a Spanyolországból importált narancsénak, csupán azért, mert a svéd az valóban biotermék. Ha mindenféle adalékanyagokkal preparálják a zöldségeket-gyümölcsöket, az egyáltalán nem biztos, hogy jót tesz. Az a környezet és azok az életfeltételek lennének biológiailag a legoptimálisabbak, amelyekkel hosszú évmilliókig együtt éltünk” – vallja a professzor. Szokásos ellenlábasunk a stressz, mely jelentősen igénybe veszi az idegeket. A táplálkozás mellett nagyon fontos a testmozgás, amely bizonyítottan jó hatással van a cukorszintre és a vérnyomásra. Ha ilyen életformát ki tudunk alakítani, csökkenthetjük az esélyét például a stroke-nak, azaz a szélütésnek. Magyarországon évente körülbelül egy kisváros lakossága kap stroke-ot, mintegy 40 ezer ember, ezek közül 18-20 ezren meg is halnak. A legkritikusabb tényező a magas vérnyomás, de komolyan közrejátszik a szívbetegségek, vércukorszint, a koleszterinszint, a mozgásszegény életmód, az alkohol – ezek együttesen idézik elő ezt a betegséget. Legfontosabb tehát a megelőzés. Ha mégis bekövetkezik a baj, az idegi károsodás utáni terápia egyik lehetősége a farmakonok adása, azaz a gyógyszeres kezelés, amely mérsékelhetné az idegszövet-károsodást (neurodegenerációt). Jelenleg szerencsés esetben a csökkenést tudják előidézni. Az, hogy milyen tünete lesz a betegnek, attól függ, hogy az idegszövet-károsodás – amit az orvosi szaknyelvben léziónak (laesio) is neveznek –, az agy mely részét érinti. A mai klinikai és kísérletes neurológia egyik legfontosabb kérdése a neurodegeneráció mérséklése, vagy megakadályozása – összegzett Vécsei László.

Széles kutatói együttműködés

A Neurológiai Klinika karközi kapcsolatokat ápol. A neurodegeneráció ellen ható molekulák szintézise

Fülöp Ferenc

akadémikus vezette Gyógyszerkémiai Intézetben történik. A

Toldi József

professzor vezette Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszéknél vizsgálják a molekulákat stroke-, illetve epilepsziás modelleken, valamint alapos neurofiziológiai elemzéseket is végeznek. A Neurológiai Klinikán Huntington-, Parkinson-kórra, migrénre tesztelnek. A

Boros Mihály

vezette Sebészeti Műtéttani Intézetben a molekulák perifériás hatását nézik, például a bélrendszer gyulladást csökkentő hatást elemzik. A programhoz kapcsolódott az SZBK Biofizikai Intézetének vér-agy gát laboratóriuma is

Krizbai

tanár úr közreműködésével.

Dékány Imre

akadémikus pedig nanotechnológiai eljárással módosított vegyületeket állít elő.

Mándi Yvette

tanszékvezető és kollégái az Orvosi Mikrobiológiai és Immunológiai Intézetben a molekulák immunológiai hatását vizsgálja.

Péter Antal

professzor pedig a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken analitikai kémiai eljárásokkal teszteli, hogy a vérben, illetve az agy különböző területein milyen mértékben vannak jelen ezek a vegyületek. Több szabadalom is született már ezen a területen, részben a bélgyulladást befolyásoló hatásról, másrészt a migrén kísérletes modell alapján egy terápiás alternatívát vetettek fel.