Novemberben és decemberben havonta 123 millió forint megtakarítást terveznek a most bevezetett takarékoskodási intézkedésekkel a szegedi klinikákon. Mindez november 23. és 27. között, valamint december végén a tervezhető műtétek elhalasztásával is jár – jelentette ki Pál Attila, az SZTE klinikai központjának elnöke kedd délelőtti sajtótájékoztatóján. A rektori tanács a múlt héten, a szenátus pedig hétfőn egyhangúlag elfogadta azt a közel 300 pontos intézkedési tervet, melyben mindegyik érintett klinika leírta a rövid és hosszú távú terveit, lépéseit – ismertette az egyetem álláspontját Szabó Gábor rektor. „A konszolidációs elképzelésekhez tartozik az is, hogy ezen a héten a tervezhető műtéteket leállítottuk” – mondta Pál Attila, az SZTE klinikai központjának elnöke. Az új műtéti időpontokat természetesen már minden beteggel egyeztették. Kizárólag a tervezhető műtéteket halasztják el a héten, illetve december végén, a két ünnep között. Az intézkedés nem érinti a gyermekgyógyászati, a traumatológiai, a kardiológiai és az onkológiai ellátást, illetve a már elkezdett kezeléseket sem állítják le. „Azt is mondhatnánk, hogy az előjegyzési listánkat átstrukturáltuk. Összességében egy hétről van szó. Ezzel semmilyen módon és mértékben a folyamatos betegellátást nem sértettük meg” – hangsúlyozta. A tervezhető műtétek elhalasztásának bejelentése után az ÁNTSZ ellenőrizte a betegellátást a klinikai központban, és mindent rendben találtak. Az intézkedések között van továbbá, hogy bizonyos diagnosztikai eljárások, illetve egyes gyógyszerek alkalmazása magas szinten engedélyezhető a jövőben, vagyis esetenként maga a klinika igazgatója vagy osztályvezetők döntenek majd.
Kettős présben az egyetem
Pál Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) a betegellátásért kapott finanszírozásuk csökkent a tavalyi évhez képest. Míg 2008-ban átlagosan havi 1,86 milliárd forintot utalt számukra az OEP, addig az idei év végére ez az összeg – azonos teljesítmény mellett – 1,54 milliárd forintra csökkent. „Az egyetem kettős présben van” – mutatott rá Tráser Ferenc, az SZTE gazdasági főigazgatója. Egyrészt csökkent az OEP-finanszírozás a teljesítmény színvonalának változatlansága mellett, másrészt az egyetem is – akárcsak a többi felsőoktatási intézmény –maradványképzésre van kötelezve, ami az SZTE éves költségvetési főösszegének mintegy 10 százaléka. „Ez azt jelenti, hogy nem fogunk tudni fizetni a szállítóinknak most november második felében és a jövő hónapban sem, hiszen a fizetések átutalása az első” – összegezte Tráser. A takarékoskodási intézkedések között nem szerepel a létszámleépítés. A sajtótájékoztatón Pál Attila elmondta, hogy jelentős arányú a szakdolgozók és a fiatal orvosok elvándorlása. Utóbbiak leginkább külföldön vállalnak munkát. A havi 123 millió forintos megtakarítást november és december hónapokra tervezték, így jövő januárban mindent újra kell számolni. „Bízunk abban, hogy a finanszírozásunk akkor jobb lesz” – fejezte ki reményeit Pál Attila.
Az egyetem kiáll a klinikai központ mellett
„Rendkívül feszített, jól szervezett betegellátás folyik a Szegedi Tudományegyetemen. Az egészségügyi integráció sikertörténet, akárki akármit is mond” – jelentette ki Szabó Gábor. A rektor hangsúlyozta, hogy az egészségügyi finanszírozás legalább annyira sújtotta a klinikai központot, mint bármely súlyponti kórházat. A hazánkban működő négy klinikai központnak, valamint az azokat működtető egyetemeknek a vezetői rendszeresen egyeztetéseket folytatnak az egészségügyi miniszterrel. Szabó Gábor sikeresnek nevezte a legutóbbi Székely Tamás miniszterrel folytatott megbeszélést: „Jó irányba mozdultak ki a tárgyalások, amelynek az eredményét a decemberi és januári ellátmányban fogjuk látni. Január közepéig az egyetem vezetőjeként nem látok okot a finanszírozási izgalomra” – hangsúlyozta Szabó Gábor. A szegedi integrációt Pál Attila is helyes döntésnek tartja. Mint elmondta, ha nem történt volna meg, akkor a jelenleginél sokkal rosszabb lenne a helyzet Szegeden az egészségügyben. „A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből könnyebben tudunk így kilábalni, mintha két külön intézmény dolgoznak Szegeden. Ezt pontosan kell látnia mindenkinek” – tette hozzá a professzor. Fontos azt is figyelembe venni, hogy a szegedi, illetve az országban működő másik három klinikai központ nem azonos egy súlyponti kórházzal, hiszen az orvosképzésben is részt vesznek. Szabó Gábor rektor szerint szükség van a klinikai központok finanszírozásának átalakítására, ugyanis ezen intézmények teljesítménye nincs elismerve. „Nincs lerendezve az az ötmilliárd forint, amely összeg a négy klinikai központ elmaradt teljesítményfinanszírozása” – tette hozzá a rektor. Hallgassa meg a Rádió Plusz Pál Attilával készített hanganyagát!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.