Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Egészség

Antibiotikum a természetes antibiotikumban

Antibiotikum a természetes antibiotikumban

2009. szeptember 21., hétfő
Antibiotikum a természetes antibiotikumban

A tavalyi méz 70 százaléka pancsolt volt

A méz természetes antibiotikum – mondják –, felesleges dúsítani, hiszen tele van aminosavakkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal. Már az igazi, a valódi, a hamisítatlan. Eddig a magyarról is azt gondoltuk, hogy ilyen rendes méz, egyfajta bizalmi termék. Nemrég a brémai Applica laboratóriumban a Magyar Nemzet kérésére elvégzett vizsgálat azonban alaposan betett neki… A napilap tájékoztatása szerint több magyar mézben antibiotikumot mutattak ki, szulfadimetoxint és trimetoprinet találtak, ezeket elsősorban sertéseknek és marháknak szokták felírni az állatorvosok, de emberi szervezetben is kifejtik hatásukat. Az Alba-Méz Kft. és a Klenáncz Méhészet akácmézét levették a SPAR és a CBA üzletek polcairól. Az egészségügyi szakemberek véleménye megoszlik az ügyben: egyesek szerint gyógyszermaradványok nem lehetnek a mézben, ezért azok veszélyes élelmiszernek tekinthetők. Gyengítik a szervezet ellenálló képességét, segítik a mutálódó baktériumfajták kialakulását. Megint mások azt állítják, felesleges a pánik, hiszen olyan csekély mennyiségről van szó, hogy az egészségre nem jelenthet komolyabb veszélyt, legfeljebb enyhe allergiás tüneteket okozhat. Fazekas Gyulának, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók egyesülete elnökének álláspontja egyértelmű és kategorikus: az ilyen termékeket azonnal ki kell vonni a forgalomból. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ezévi – augusztus elején, tehát még a botrány kipattanása előtt közzétett – vizsgálatából kiderül, hogy jelentős javulás ment végbe tavalyhoz képest a hazai mézpiacon, de a kereskedelmi forgalomban továbbra is fellelhetők a durva hamisítványok. 2008-ban például a mézek mintegy 70 százalékáról derült ki, hogy pancsolt, addig az idén ez már „csak” a termékek tizedére igaz. Az OMME ebben az évben 54 termelőtől vett mézmintát, illetve 10 élelmiszer-forgalmazó üzletből további 49 üveget vizsgáltatott meg. A termelői mézeknél 1 esetben találtak problémát, míg a bolti termékek között 4 durva hamisítvány volt. Ezek mindegyikét a Natur Sz Kft. állította elő, és a CBA üzletek polcain találtak rá az ellenőrök. Érdekes, hogy a Klenáncz Méhészet által forgalmazott antibiotikus akácmézet – saját márkájú termékeként – most is a CBA forgalmazta. A jelen eset nem újkeletű, tavaly ilyenkor elhangzottak már az első figyelmeztetések.

Az állatok itatójából kerül a méhekbe az anyag

Noha a magyar méz kiváló minőségű, jó hírét veszélyezteti, hogy nem mindig mentes az antibiotikumtól – mondta a XXI. Nemzetközi Mézvásár alkalmából Wild János, a jászberényi Méz-Világ Kft. igazgatója. Különösen egy, a baromfi-gyógyászatban használatos gyógyszer hatóanyaga mutatható ki alkalmanként a mézben, amelyet a baromfik itatójából vesznek magukhoz a méhek. Tavaly a baromfi-itatókból, idén meg valószínűleg a sertések és marhák itatójából? A hazai méz értékesítési pozíciója az antibiotikum-botrány után nyilván romlik. Az OMME további tájékoztatása szerint Magyarországon évente mintegy 25 ezer tonna mézet állítanak elő, amelyből kb. 20 ezret exportálnak. A méz árbevétele eléri a 12 milliárd forintot, 10 milliárd exportból származik. Hogy az idei adatok hogyan alakulnak, az év végén majd kiderül. A legújabb mézbotránnyal kapcsolatban felhívtuk az OMME pesti irodáját, kíváncsiak lettünk volna Bross Péter elnök véleményére, de ő külföldön tartózkodik, így telefonunkra sem válaszolt. Megkerestük Pongrácz Attila megyei elnököt is, aki viszont azzal hárított, hogy az országos elnök hatáskörébe tartozik a sajtóval való kapcsolattartás. Bross egy korábbi nyilatkozatából viszont érdemes idézni. Ebből kiderül, hogy az idén pénzhiány miatt nem vizsgálták, van-e antibiotikum a bolti mézben, csak a termelői mézet elemezték. Mellesleg a művelet igen drága, 50-60 ezer forint mintánként. Az elnök szerint magyar termékkel nem szokott ilyen probléma lenni. A hazánkban előállított méz 80 százaléka külföldre kerül, ahol hordókban értékesítik, s a külföldi partner minden esetben megvizsgálja az antibiotikum esetleges meglétét a szállítmányban. A méhészek úgy gondolják, teljesen felesleges állami pénzt költeni antibiotikum-vizsgálatra, hiszen ez a méz elfogy, nincs vele baj. Bross azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy esetleg nem is magyar méz akadt fenn a brémai rostán. Akárhogy is van, idehaza hatósági vizsgálat indult. A szakemberek véleménye egybecseng: a felelősség a termelőt terheli, akinek kötelessége bevizsgáltatni a mézet, ha azt el akarja adni a piacon.
méz Spar CBA hatósági vizsgálat magyar méz antibiotikum mézbotrány OMME

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo