Nyár, strand, napozás - a mindennapi magas UV-B-sugárzást jelző híradások ellenére kevesen mondanak le a nyár örömeiről, pedig a bőr nem felejt: minden egyes leégés komolyan növeli a daganatos betegségek kockázatát.
Az úgynevezett UV-index, amelyet az OMSZ rendszeresen közread, és a médiában is megjelenik, naponta jelzi az ország területén mért UV-sugárzás értékeit 10-es skálán megadva. 8 felett extrém magasnak minősül az UV-B-sugárzás. Az akut napégést az UV-B tartományba eső fény okozza, az UV-A-nak inkább elhúzódó, későbbi hatása van. Alacsonyabb értékeknél még fényvédő krémmel elkerülhető a napégés, de a magasabb, 5 feletti értékekkel már vigyázni kell. Az első és legfontosabb a fényvédő krémek használata - mondja
Altmayer Anita
, a szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika főorvosa. Ha mégis megégünk a napon, akkor általában az első 1-2 órában kezdődnek a napégés tünetei, melyek a leégéstől számított 24 óráig fokozatosan romlanak. Ha csak kis bőrpír jelentkezik, akkor egy zsírozó, hűtő, hidratáló krémmel érdemes kezelni a bőrfelületet, ilyen, úgynevezett posthelios (napozás utáni) bőrnyugtató készítményeket bármelyik gyógyszertárban kaphatunk. Használhat a borogatás, a hidegvizes törölköző is. Ha erősebben vörös, illetve ég, feszül a bőr, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Az első 24 órában kellemesen nyugtató, illetve gyulladáscsökkentő és hűtő hatású, úgynevezett lokális szteroidokat vagy emulziókat szoktak alkalmazni, melyekkel megelőzhető, hogy a későbbiekben leváljon az elhalt, megégett bőrréteg - magyarázza a klinikai főorvos. Létezik olyan leégés is, amikor már hólyag jelentkeznek a bőrön, és lázzal, hidegrázással jár - ez esetben rögtön orvoshoz kell fordulni. Összegezve tehát ha kipirosodott a bőrünk a sok napozástól, de nem feszül, nem fáj, akkor otthon meg lehet oldani a házipatikánkból egy nyugtató krémmel, de ha feszül, ég, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Minél többet napozik valaki, annál nagyobb az esélye, hogy bőrrákja alakul ki - hívja fel a figyelmet Altmayer Anita. A bőr nem felejti el a fénykárosodásokat, összeadódik a fényadag az évek során. Minél többször ég meg valaki a napon, annál nagyobb az esélye a bőrrákra. Különösen a gyerekkori napégések veszélyesek, de minden napozás növeli a daganat esélyét. Nincs mérhető határvonal, mindenkinek más az a küszöbérték, amelynél a bőrrák kialakul. A mértékletesség a legfontosabb - mondja Altmayer Anita -: a bőrnek ugyan szüksége van a napfényből nyerhető D-vitaminra, de az emberi szervezet számára elegendő mennyiséget egy sétával is el tudjuk érni, ehhez nem kell kifeküdni a napra. Komolyan kell venni azt a figyelmeztetést, hogy 11 és 15 óra között nem szabad a napon tartózkodni, előtte is csak magas faktorszámú fényvédő krémet használva érdemes süttetni magunkat. Ha így nem ég meg a bőr, és szép lassan barnulunk, kisebb a kockázata annak, hogy bőrrák alakulhat ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.