Veprik Róbert: Addig érdemes dolgozni, amíg a vágyaink megmaradnak

Országosan ismert a szegedi Vadaspark és ez nagyban köszönhető Veprik Róbertnek. Az igazgató már kisgyerekként is imádta az állatokat, így nem túlzás állítani, örömmel jár munkahelyére. Azt is elárulta, hogy melyik a kedvenc állata.

– Honnan fakad az állatok szeretet, mióta foglalkozik velük? – Mióta az eszemet tudom, mindig érdekeltek az állatok. Már kisgyerekkoromban is szerettem őket. Panellakásban nőttem fel, de nagyszüleim kertesházban éltek, így ott tudtam állatokhoz közel kerülni. Már 13 éves koromban madárgyűrűzéssel foglalkoztam. Akkoriban a vadállatok kihelyezése és ellenőrzése volt nekem a legkedvesebb. Mikor elvégeztem az iskolát, az állatkertbe kerültem, az volt az első komoly munkahelyem. – Melyik a munkájának a legkedvesebb része? – A mostaniban nagyon sok minden van, ami jó. Ha azt kérdezik tőlem, hogy meddig akarok állatkert igazgató lenni, mindig azt mondom, hogy addig, amíg van olyan vágyam, hogy mások álmait valóra váltsam. Illetve nekem is vannak vágyaim, és addig érdemes ezt csinálni, amíg a vágyai megmaradnak. Ha az ember kiég és elveszti az álmait, akkor abba kell hagyni. Egyelőre még azt gondolom, hogy vannak ambícióim, ötleteim, amikkel jobbá lehet tenni a vadasparkot. Az viszont nagyon fontos, hogy a vadaspark nem egy egyszemélyes cég. Komoly csapat van mögöttem, akik sokat segítenek. Csapatmunka nélkül nem lehetne dolgozni.

– Ha már szóba kerültek az újítások- mindig van valami újdonság. Mi lesz a következő? – Nagyon sok terv van még a vadasparkkal kapcsolatban. A fejlődés nem állhat meg. Azt is tudni kell, hogy a fejlődés nem csak azt jelenti, hogy mindig újat kell építeni. Van, hogy vissza kell nyúlni a régiekhez, azokat átépíteni, felújítani, jobbá tenni. Egyre modernebb a minket körülvevő világ, amit nekünk az állatkertben is követni kell. Próbáljuk egyre környezettudatosabbá tenni a Vadasparkot. Ez nem egyszerű, és nem olcsó, de azt gondolom, hogy ez is része a háttérmunkának. Emellett persze új fajokat is szeretnék még hozni, mert számtalan olyan állat van, amit be lehetne mutatni Szegeden. Szeretném, ha a szegedi Vadasparkban jövőre, amikor 30 éves lesz, valami olyan érdekes új rész átadásra kerülhetne, amivel ezt a születésnapot méltó módon megtudjuk ünnepelni. Természetesen arra törekszünk, hogy egy olyan cég legyünk Szegeden, ami a gyerekeket és családokat szolgálja ki. – A gyerekeknél és családoknál tartva. A nyári programokkal kapcsolatban mit árulhat el? – A nyári programokkal kapcsolatban a nyári tábor egy nagyon szép dolog. Évente sok száz gyermek látogat el a Vadasparkba a tábor keretein belül. Egy kiváló program alakult ki az elmúlt 10 évben. Felkapott tábora lett ez Szegednek. Néhány hét alatt betelik a jelentkezés. Ez pedig egy jó visszajelzés nekünk, hogy jó az, amit csinálunk, hiszen tetszik az embereknek. Talán nem vagyunk a legolcsóbb tábor Szegeden, de olyan minőséget és élményeket tudunk adni, amiért érdemes ellátogatni hozzánk. – Van olyan program, ami az ön szívéhez közelebb áll? – Az állatkertet én a legjobban este vagy reggel szeretem, mikor még nyugalom van. A programok közül viszont nehéz választani. Éjszaka más arcát mutatja, de egy húsvéti tojásvadászat is nagyon jó élmény. Mindig vannak olyan programok, amiket én is türelmetlenül várok, és szívesen részt veszek rajtuk. Ilyen például az a kutyás program, amit a Vám és Pénzügyőrséggel szoktunk csinálni.

– Van kedvenc állata? - Van kedvenc állatom termszetesen, a saját kutyám. Ő otthon van velem. Az állatkertben nekem az a dolgom, hogy minden állat megkapja, ami a legjobb neki. Időről időre itt más a kedvenc. Mindig van amelyikre egy kicsivel több figyelmet kell fordítani, de én ebben megtudom a találni a varázsát. Órákon keresztül tudnék egyetlen állatról is beszélni.

A Vadaspark igazgatója kábította el altatólövedékkel a medvét a múlt hét végén. Veprik Róbert akkor kapcsolódott be az állat keresésébe, amikor az Csongrád megye környékén kóborolt már. Azt nem győzte hangsúlyozni a befogás után, hogy a medve senkinek nem akart rosszat, Sándorfalvára sem azért akart betörni, pusztán arra vitte az útja. Szavaiból ítélve úgy tűnik, igencsak egyedi eset volt a múlt heti, nem valószínű újabb hasonló eset.

Fotó: Vadász Erdész - Youtube