Az Európai Bizottság erkölcsi károkat okozott a magyar egyetemeknek
Kockázatosnak tartják a magyar egyetemekkel való együttműködést az európai partnerintézmények, miután az Európai Bizottság felfüggesztette a modellváltó intézmények részvételét az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban – erről beszélt a Magyar Nemzetnek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora.
Gyuricza Csaba is aláírta azt az Ursula von der Leyennek címzett levelet, amelyről korábban beszámoltunk. A levélben 21 magyar felsőoktatási intézmény rektora kérte a bizottság elnökétől, vonja vissza azt a határozatot, mellyel a magyar egyetemeket kizárták az Erasmus-programból. A MATE rektora arra számít, hogy megegyezés fog születni, de az erkölcsi károkat már így is elszenvedték a magyar egyetemek.
Nemcsak a két konkrét programot érinti, hanem más uniós oktatásfejlesztési programokban is komoly hátrányt jelent a 21 alapítványi egyetem számára az Európai Bizottság döntése
mondta el a Magyar Nemzetnek Gyuricza Csaba.
Ismert, a magyar kormány egy, a TEMPUS közalapítványnak küldött levélből tudta meg, hogy az Európai Bizottság kizárná az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket. "A MATE is részt vesz rengeteg nemzetközi együttműködésben. Ha a bizottság nem változtatja meg döntését, akkor még nagyobb erkölcsi és hosszú távon anyagi hátrány éri az egyetemet. De ezzel nem számolunk, abban bízunk, hogy megegyezés születik" – magyarázta Gyuricza Csaba.
A rektor szerint már most érezhető erkölcsi károkat szenvedtek a magyar egyetemek, lényegében megbélyegezték őket. Továbbá a nemzetközi kapcsolatok, együttműködések, kutatások, publikációk is veszélybe kerülnek.
"Mi végezzük a dolgunkat, zajlanak a programok, de a partnerintézményeink is értesültek a fejleményekről, ezért most vannak akik kockázatosnak tartják az együttműködést a magyar egyetemekkel. Sőt tudunk olyanról is, hogy egyes külföldi egyetemeken külön kérést fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy lehetőség szerint kerüljék a magyar egyetemekkel való együttműködést" – fejtette ki.
Ezért fordult a 21 rektor egyenesen az Európai Bizottság elnökéhez, levelükre azonban egyelőre nem érkezett válasz. A múlt héten volt egy találkozó a bizottság képviselőivel, ezen nyolc rektor vett részt, köztük Gyuricza Csaba is.
Miért a döntés után került sor a meghallgatásra? Született egy ítélet, ezt követően kezdődött a tárgyalás
festette le a helyzetet a MATE rektora.
A találkozón szerettek volna a rektorok hangsúlyt adni annak a véleményüknek, hogy az egyetemeken nem érzékelhető semmilyen politikai nyomás, továbbá az utóbbi időkben nagy lendületet vett a magyar felsőoktatás. Gyuricza Csaba történelmi léptékűnek nevezte az előrelépést, mint érvelt "ami az utóbbi években a MATE-n történt, arra az agrárirányú felsőoktatás elmúlt 50 évében nem volt példa."
A rektor szerint, aki azt állítja hogy sérült az egyetemek autonómiája, az vagy nem elég tájékozott, vagy szándékosan félrevezet és csúsztat.
Gyuricza Csaba szerint a probléma nem az anyagiakkal van, hanem a kapcsolatok megszakadásával. "Ezek maradandó kárt okoznak. Hosszú távon, ha egy-két év kiesik, akkor az kiírja a felfelé meginduló egyetemeinket a nemzetközi folyamatokból. Nagyon sok munkával lehet ezt csak újra helyrehozni, ezek az együttműködések tíz-tizenöt éves folyamatok eredményeként jöttek létre, ha ez a bizalom most megtörik, akkor nagyon komoly erkölcsi károkat szenved el a felsőoktatásunk" - fejtette ki a rektor.
Borítókép: Magyar Nemzet
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
