A magyarok elutasítják a hazai belpolitikába történő beavatkozást az Egyesült Államok részéről

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Nagy vihart kavart a hazai közbeszédben, hogy az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége egy, a vezető kormánypárti politikusokat és különböző közéleti véleményformálókat negatív színben feltüntető videót tett közzé Twitter-oldalán, illetve David Pressman amerikai nagykövet bizalmas megbeszélést folytatott két magyar bíróval, akik az Országos Bírói Tanács tagjai. A Századvég novemberi közvélemény-kutatása felmérte, hogy a magyarok hogyan vélekednek az Egyesült Államok nagykövetségének szerepvállalásáról Magyarország belügyeiben.

Kiindulópontként fontos hangsúlyozni, hogy a diplomáciai jog legfőbb forrása a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény, melyet hazánk és az Egyesült Államok egyaránt ratifikált. A szóban forgó egyezmény rögzíti, hogy megalkotásának célja 

 történő hozzájárulás, méghozzá a részes államok „alkotmányos és társadalmi berendezésének különbözőségére” való tekintet nélkül.

Az 1961. évi bécsi egyezmény a diplomaták kötelezettségeiről is rendelkezik. A jogszabály félreérthetetlenül kimondja, hogy

 a diplomáciai képviselet tagjainak (így a nagyköveteknek is) tartózkodniuk kell a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól, valamint – tetszőlegesen választott szervek és tisztségviselők helyett – a fogadó állam külügyminisztériumával kell intézniük minden hivatalos ügyet

, amellyel a küldő állam a képviseletet megbízta.[Megállapítható tehát, hogy a diplomáciai tevékenység folytatásának, a diplomáciai kapcsolatok vitelének évtizedek óta alkalmazott, világos szabályrendszere van, melynek követésére az egyezményben részes államok kötelezettséget vállaltak.

Az Egyesült Államok nem vállalhat szerepet a magyar belpolitikában

A kutatás alapján kijelenthető, hogy a magyar választók hazánk és az Egyesült Államok kapcsolatában határozottan elleneznek mindenfajta beavatkozási kísérletet a magyar belpolitikába. Ezzel szemben a diplomáciai szabályok betartásán alapuló, baráti viszony fenntartását támogatják elsöprő többségben. Ennek megfelelően a magyarok több mint háromnegyede (76 százaléka) gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak a partneri, diplomáciai szabályokat tiszteletben tartó viszonyt kellene fenntartania Magyarországgal és tartózkodnia kellene az ország belügyeibe történő beavatkozástól.

Azoknak az aránya, akik indokoltnak tartják az USA aktív szerepvállalását a magyar belpolitikában, továbbá azt, hogy az Egyesült Államok – amennyiben szükségesnek ítéli – vonja kritika alá a magyar kormányt, 18 százalékra tehető.

Ehhez hasonlóan a válaszadók közel kétharmada (65 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az USA nagykövetsége közvetlenül véleményt nyilvánítson magyar belpolitikai kérdésekben, míg 31 százalékuk helyeselné ezt.

Előző sztori

Hétvégén leeshet az első hó Magyarországon

Következő sztori

Elfogtak egy többszörösen körözött férfit Szegeden