Augusztus elejére már szinte teljes bizonyossággal kijelenthető: az idei nyár volt az egyik legmelegebb és legszárazabb az utóbbi években. A rossz hír, hogy a hátralévő életünkben vélhetően még így is ez lesz az egyik legenyhébb nyár.
1990 óta növekednek az aszályos periódusok Magyarországon. Az eddigi évekre az volt a jellemző, hogy ritkább esik, de egyszerre nagyobb mennyiségben. Ez azonban egyenlőtlenül oszlik el és szívódik fel, ami nem hasznosul jól.
Több területen az eddigi legszárazabb, 2003-as tavaszi-nyári időszakot is ,,felülmúlta” az éghajlatváltozás: 146 napból 122 volt száraz Kecskeméten.
A Másfél fok – Éghajlatváltozás közérthetően szakportál azt írja: ugyan az elmúlt 50 évben nem nőtt az aszályos évek valószínűsége, az aszály súlyossága viszont annál inkább.
A felső, egyméteres talajszint szinte mindenhol kritikusan száraz, a növények számára alig van hasznosítható nedvesség. A július végi esőzés sem csillapította a szárazságot, főként ott, ahol még 20 milliméter sem esett.
Az ország kétharmadában még most is nagy fokú, illetve súlyos aszály van.
Országosan a 12 vízügyi igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat. A Tisza vízállása ugyan még nincs kritikus szinten, de már kialakult negatív vízállásrekord Szolnoknál. A jelenlegi aszályos időszak miatt kevéssé jó vízminőség jellemzi a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágat, az oxigéntelítettség alacsony, ami halpusztuláshoz vezetett.
A Velencei-tó vízállása viszont rekordot döntött a maga 62 cm-es vízállásával. 1939 óta ez a legalacsonyabb mért szint a tavon. Ennek ellenére a tó helyzete még nem kritikus, de több pontjára már levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek.
A mezőgazdászok, főként az Alföld területén, nagyon rossz helyzetben vannak, és ez vélhetően tovább mélyül majd.
(via Index)
