A nap, amikor István király e földet „Bódogasszony országának nevezé”

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Ma a katolikus többség a templomokban Jézus édesanyja, Mária mennybevételére emlékezik, Nagyboldogasszony ünnepét tartja. Mária titulusát a Lányi-kódexben így olvashatjuk: Nagyasszony. Szépséges szó az örök Anyára.

A protestánsoknál nem ünnep ez, a Mater Dei számukra nem az üdvtörténet része, mégis, megemlékezésekkor sokszor hallható, hogy a magyarság első néphimnusza, a Boldogasszony anyánk kezdetű ének szavait együtt mondják az új- és őshitűek. Természetes ez, hiszen a múlttiszteletből fakad. Van, ami áttör egyházi regulán, szokásrenden: a tradíciók megbecsülése.

Ez a nap Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe is. Ahogy legjelentősebb irodalmi nyelvemlékünk, a késő középkori legendagyűjtemény, az Érdy-kódex rögzíti, István király „… Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István király es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.”

Videó a cikkben
Előző sztori

Akkora gólt rúgott a Makó játékosa, hogy új becenevet kapott

Következő sztori

Nem terveznek távoktatásra átállni az egyházmegyei iskolák