A hétvégén tartják Havas Boldogasszony ünnepét Alsóvároson

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A hétvégén tartják a Havas Boldogasszony nagybúcsút – a dél-alföldi katolikus közösség egyik legjelentősebb ünnepét – a szeged-alsóvárosi ferences templomban, az eseményhez kapcsolódva Bálint Sándor néprajztudósra is emlékeznek – közölte a Szeged-Csanádi Egyházmegye.

A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a Santa Maria Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé, ami a templom eredetlegendájára utal: egy gyermektelen, gazdag házaspár templomot akart építtetni. Szűz Mária egy nyári éjszaka megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahol másnap reggel hó esik. A hó az Esquilinus dombon hullott, a templom fel is épült.

Bálint Sándor néprajztudós kutatásai szerint a szeged-alsóvárosi templom e kultusz talán legkorábbi emléke Magyarországon, és a legrégibbek közé tartozik Közép-Európában is. A búcsú története egészen a török időkig nyúlik vissza, a szeged-alsóvárosi ferences templom és kolostor ekkor Dél-Magyarország missziós központja volt.

A búcsújárás kultusza a 17. században már virágzott, a következő évszázadtól pedig már új hivatást is betöltött: Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így Havas Boldogasszony napja ettől kezdve a hazatérés ünnepévé is vált. A 19. századtól kezdve már nemcsak a Délvidékről, hanem az ekkor kialakult Szeged környéki tanyavilágból is érkeztek a búcsúba és rokonlátogatóba zarándokok.

A hagyomány az 1500-as évek közepére helyezi a mai is a főoltáron látható kegykép, a Szögedi Segítő tiszteletének kezdetét. Eszerint a Mária-képet a törökök elől a templom közelében lévő Csöpörke-tóba rejtették el. Pár évvel később épp egy török katona találta meg, s adta át a szerzeteseknek. A tó a nagy szegedi árvízig, 1879-ig megmaradt, akkor feltöltötték. Vizében a búcsúsok megmosakodtak, s itt részesültek a régi népszokás szerinti “búcsúkeresztségben” az első ízben ide elzarándoklók.

Szombaton kora délután megkoszorúzzák Bálint Sándor emléktábláját, majd később a néprajzkutató szegedi életének fontos helyszíneit felkereső séta indul a Tömörkény-gimnáziumtól, ez a Mátyás téren, a ferences templom szomszédságában, a tudós szobránál zárul.

A búcsú programja szombat délután a Bálint Sándor boldoggá avatásáért tartandó misével kezdődik, amelyet Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök mutat be. Az esti szentmisén hivatásokért imádkoznak, majd görögkatolikus liturgia kezdődik, ezt követi a keresztútimádság a Mátyás téren, illetve a szentségimádás a kolostorkertben, majd éjfélkor szentmisét tartanak az elhunytakért.

Vasárnap reggel szentmisét mutatnak be az édesanyai, édesapai hivatásokért. A délelőtti ünnepi szentmisét Majnek Antal nyugalmazott munkácsi megyés püspök mondja a családokért. Délután a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd a betegekért, az idősekért, az orvosokért és az ápolókért mutatnak be szentmisét. Az ünnepet hálaadó szentmise zárja, amelyet Balázs Jeromos újmisés ferences szerzetes tart.

Előző sztori

Holtan találtak egy férfit Mórahalmon

Következő sztori

Szépen, lassan elfogy Románia