Úgy tűnik, továbbra sem tett le Botka László az óvodabezárásról

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Májusban komoly felháborodást keltett, amikor a szegedi városvezetés óvodákat akart bezárni. A javaslat a saját oldalon sem hozott osztatlan sikert, ezt látva Botka László inkább levetette a napirendről ezt az ügyet.

Minden jel arra utal, hogy csak ideiglenesen

A júliusi 4-i közgyűlésen most nem óvodabezárásokról döntenek, “csak” csoportösszevonásokról. A Botka László által benyújtott tervezet szerint a 2022-/23-as nevelési évben csupán 170 csoporttal működnének tovább az óvodák.

Az indoklás nagyjából megfelel annak, amit a legutóbbi közgyűlésen Botka is megemlített: az óvodapedagógus pálya nem népszerű, a nyugdíjba vonuló pedagógusok helyére nincs utánpótlás, ami azért is aggasztó a polgármester szerint, mert az óvodapedagógusok átlagéletkora növekszik, a gyerekek száma csökken.

Erre megoldást keresve csoportokat vonna össze a polgármester.

MEGVAN A TERVEZETT MENETREND AZ ÖSSZEVONÁSOKRA

Az előterjesztés úgy szól, hogy az óvodai csoportok maximális létszáma 20 százalékkal túlléphető, ha az indokolt. Bár igen eltérő, hogy hol több, hol kevesebb csoporttal nyitnak az óvodák ősztől, összességében mintegy 11 csoporttal lenne ezzel a megoldással kevesebb.

Ez tehát lényegében annyit jelentene, hogy több gyerekre kellene figyelnie egy óvodapedagógusnak, ami abban az esetben igen problémás lehet, ha fogyatékkal élő, hátrányos helyzetű gyermekekről van szó – ahogy ezt az óvodabezárásokkal foglalkozó cikkünkben is kifejtettük, szakember véleményét kikérve.

Ugyanakkor a városvezetés – a maga módján – ezt is figyelembe vette az előterjesztésben: mint írják, a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű gyermekek esetében is indokolt lehet a létszám maximumának túllépése, ugyan a speciális nevelési igényű gyermekeket 2, illetve 3 gyermeknek kell létszámegység szintjén tekinteni.

Hogy a gyakorlatban persze mennyire veszik figyelembe – főként az SNI-sek számára – a számukra megfelelő környezetet illetve az erre képzett pedagógusokat, arra nem tér ki a határozat.

Felmerülhet a gyanú, hogyha az egyik óvodában 20%-kal bővítik a csoportok létszámát, akkor az is előfordulhat, hogy máshol kevesebben lesznek.

Ahol pedig a létszám csökken, ott az önkormányzat gyermekhiányra hivatkozva bezárhatja az óvodákat.

– A módosítással akár 25-30 fős csoportokat is indíthatnak, a megszűnő csoportokat is így helyezhetik át máshova. Ilyen létszám mellett az óvodai munka ,,kiürül”, az óvodák gyermekmegőrzőkké válnak, a pedagógiai munka el fog veszni – mondta lapunknak Német Ferenc fideszes önkormányzati képviselő. Hozzátette: a speciális nevelési igényű gyerekeket különösen megviselheti ez a változás, mivel megfigyelhető, hogy a megszokott környezetben jól fejlődnek, állapotuk javul. Ugyanakkor egy új környezetbe átkerülve az ellenkezője történik, visszaesés tapasztalható.

A háttérben megbújó célt erősítiették meg óvodapedagógusok. Többen azt is hozzátették, hogy a csoportösszevonások a munka minőségének csökkenését vonhatja maga után.

Előző sztori

Fojtogató hőség: 42 Celsius-fokot mértek egy kocsiban Szegeden

Következő sztori

Visszaállt az eredeti menetrend a Mezőhegyes-Újszeged vasútvonalon