Kötelező nemi kvóta bevezetéséről döntött az Európai Parlament

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az új szabály szerint így a nagyobb cégek felsővezetésében legalább 40 százalékra kell emelni a nők arányát. A tagországoknak két éve van rá, hogy nemzeti jogrendjükbe beillesszék a direktívát, a vállalatoknak pedig 2026 júniusáig kell alkalmazkodniuk az új szabályhoz. Ha ez nem sikerül, büntetést kapnak – írja az Euronews.

A megállapodás értelmében 2026 közepéig mind a 27 uniós tagállamban legalább 40 százalékra kell emelni az igazgatótanácsban a nők arányát, ha pedig ez nem alkalmazható, akkor a cég végrehajtási jogkörrel is rendelkező igazgatóinak kell legalább a 33 százalékát nőknek kitenniük. Azok a cégek, amelyek az előírást nem tartják be, büntetésre számíthatnak, az igazgatói kinevezéseket pedig, melyek nem korrelálnak a meghatározott kvótákkal, semmissé tehetik.

A nemi diverzitás nemcsak a fairségről, hanem a növekedésről és az innovációról is szól. Az üzlet érdeke egyértelműen az, hogy több nő legyen a vezetőségben. Rengeteg olyan nő van, aki alkalmas, kvalifikált a vezető pozíciókra: a cégeknek csupán meg kell találniuk őket

– közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A cikkben emlékeztetnek, az úgynevezett „Nők a felső vezetésben” tendencia a legalább 250 főt foglalkoztató cégekre vonatkozik. A szabályozás célja a kötelező kvóta bevezetése mellett az is, hogy a vállalatok transzparens felvételi és kiválasztási eljárás során keressék meg leendő alkalmazottaikat. Ha olyan eset áll elő, hogy két jelölt egyformán kompetens és alkalmas az adott pozícióra, az elsőbbséget az alulreprezentált nemnek kell kapnia.

A vállalatoknak éves szinten kell majd beszámolni a felső vezetésben történt pozitív irányú változásokról. Amennyiben nem érik el a kitűzött célokat, be kell mutatniuk, hogyan kívánják azokat a következő években megvalósítani.

Kitérnek arra is, hogy a tagállamok összesen két évet kaptak arra, hogy a direkciót beillesszék nemzeti jogrendjükbe. A vállalatoknak ennél egy kicsivel több időt biztosítanak: nekik 2026. június végéig van idejük, hogy elérjék a kitűzött célt. Amennyiben azonban ez nem valósul meg, arányos büntetésre számíthatnak – ez lehet pénzbírság, de akár a kifogásolt pozíciók kötelezően történő újbóli meghirdetése is.

A tagállamoknak kötelező lesz publikálni azoknak a cégeknek a listáját is, amelyek elérték a kitűzött célokat – ez egyrészt az átláthatóság, másrészt az indirekt nyomásgyakorlás miatt fontos.

Via: Euronews

Előző sztori

Tiszavirágzás: elkezdődött a rajzás a Tisza Szeged alatti szakaszán

Következő sztori

Osztályozó: idegenben is kikapott, megyeegyes maradt a Szegedi VSE