Megalakultak a frakciók, Kövér László a házelnök

Az Országgyűlés alakuló ülésén a házelnök megválasztása után szavaztak a parlamenti bizottságokról is:

• Európai ügyek bizottsága – Elnök: Hörcsik Richárd (Fidesz)
• Fenntarthatófejlődés bizottsága – Elnök: Keresztes László Lóránt (LMP)
• Gazdasági bizottság – Elnök: Bánki Erik (Fidesz)
• Honvédelmi és rendészeti bizottság – Elnök: Kósa Lajos (Fidesz)
• Igazságügyi bizottság – Elnök: Vejkey Imre (KDNP)
• Költségvetési bizottság – Elnök: Vajda Zoltán (MSZP)
• Kulturális bizottság – Elnök: Pósán László (Fidesz)
• Külügyi bizottság – Elnök: Németh Zsolt (Fidesz)
• Mentelmi bizottság – Elnök: Hargitai János (KDNP)
• Mezőgazdasági bizottság – Elnök: Font Sándor (Fidesz)
• Nemzetbiztonsági bizottság – Elnök: Sas Zoltán (Jobbik)
• Nemzeti összetartozás bizottsága – Elnök: Pánczél Károly (Fidesz)
• Népjóléti bizottság – Elnök:
• Vállalkozásfejlesztési bizottság – Elnök: Apáti István (Mi Hazánk)
• Törvényalkotási bizottság – Elnök: Hende Csaba (Fidesz)
• Magyarországi nemzetiségek bizottsága – Elnök: Ritter Imre (nemzetiségi képviselő)

A rendszerváltás után kilencedik alkalommal alaklut meg ma a magyar Országgyűlés. A legelső, huszonkét évvel ezelőtti alakuló üllés is május másodikára esett. Az akkor megválasztott képviselők közül heten azóta is képviselők, a most alakult parlamentből többen nem is éltek még akkor.

Ezen az MTI által közzétett grafikán végigkövethetjük, hogyan alakult a ház összetétele az elmúlt huszonkét évben.

Kövér László, az Országgyűlés ismét megválasztott elnöke javaslatot tett a háznagy személyére: Mátrai Márta (Fidesz) megválasztását kezdeményezte, akit egyhangúlag megszavazott az Országgyűlés.

A megválasztása után az alakulóülés vezetését átvevő Kövér László először köszönetet mondott a választáson résztvevő polgároknak, az Országgyűlés Hivatala dolgozóinak, valamint a képviselőtársainak, hogy újra házelnökké választották. Mint mondta, a világjárvány okozta korlátozások megakadályozták őket abban, hogy méltó módon emlékezzenek az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának évfordulójára. Kiemelte, hogy

heten vannak itt, akik 32 évvel ezelőtt is esküt tehettek már 19900-ben, ugyanezen a napon.

– Tagadhatatlan, hogy nemzetünk, társadalmunk és benne családjaink állapota, helyzete, ma jobbak, mint a rendszerváltozás kezdete óta bármikor. Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy a választás eredményének alakulását legerősebben éppen ez határozta meg.-mondta a házelnök.

Magyarországot erős, emelkedő pályán mozgó, tekintéllyel bíró országként jellemezte Kövér László, de hangsúlyozta azt is, hogy

a veszélyek korát éljük,  pénzügyi gazdasági válság, illegális migráció, világjárvány, és háború a szomszédban.

Kövér László azt mondta, hogy a választópolgárok döntő többségének elvárásait is megfogalmazza, ha azt mondja, hogy ideje lenne a történelmi helyzetre tekintettel mindenki szeme előtt annak lebegni, hogy hol és hogyan tudják segíteni a közösség erőfeszítéseit. Hangsúlyozta, hogy a kampány zajából kihallatszott egy gondolat, amely akár kiindulópontja is lehet annak, amely nélkül nem működhetnek egészségesen a demokráciák, ez így hangzik:

a hatalom a népé.

Az Országgyűlés jegyzőit is megválasztották, köztük a szegedi szocialista politikust, Szabó Sándort.

• Gelencsér Attila
• Szűcs Lajos
• Tiba István
• Vinnai Győző
• Aradszki András
• Földi László
• Móring József Attila
• Z. Kárpát Dániel
• Hiszékeny Dezső
• Szabó Sándor
• Dócs Dávid
• Bakos Bernadett

Az Országgyűlés alelnökének választották:

1. Jakab Istvánt (Fidesz),
2. Lezsák Sándort (Fidesz),
3. Latorcai Jánost (KDNP),
4. Oláh Lajost (DK),
5. Dúró Dórát (Mi Hazánk)
6. Hende Csabát (utóbbit törvényalkotásért felelős alelnöknek – Fidesz).

Az Országgyűlés a megválasztott képviselők munkahelye, ezért azt komolyan kell venni, mint minden más munkahelyet – reagált Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arra, hogy az eskütétel után kivonultak a DK és a Momentum képviselői az Országgyűlés hétfői alakuló üléséről. Kocsis Máté hétfőn közösségi oldalán közzétett bejegyzésében hozzátette: az erre vonatkozó szabályokat az alaptörvény és az országgyűlési törvény határozza meg.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője úgy fogalmazott: az a képviselő, akinek csak a fizetése fontos, de munkahelyére nem jár be, a szabályokat nem tartja be, az nem méltó arra, hogy az Országgyűlés tisztségviselője legyen.

185-en szavaztak, és ebből 183 érvényes szavazat volt, és ebből 170 igen szavazat volt. Mindezek alapján Kövér László a házelnök. 

Ez a kilenc frakció alakult a parlamentben:

• Fidesz: 117 képviselő – frakcióvezető: Kocsis Máté
• KDNP: 18 képviselő – frakcióvezető: Simicskó István
• DK: 15 képviselő – frakcióvezető: Gyurcsány Ferenc
• Momentum: 10 képviselő – frakcióvezető: Fekete-Győr András
• Jobbik: 10 képviselő – frakcióvezető: Jakab Péter
• MSZP: 10 képviselő – frakcióvezető: Tóth Bertalan
• Párbeszéd: 6 képviselő – frakcióvezető: Tordai Bence
• Mi Hazánk Mozgalom: 6 képviselő – frakcióvezető: Toroczkai László
• LMP: 5 képviselő – frakcióvezető: Ungár Péter

A Népszava újságírójának értelmetlennek nevezte az ellenzék kivonulását az alakulóülésről Medgyessy Péter. A volt MSZP-s miniszterelnök elmondta, hogy hosszú ideje olyan jó köztársasági elnöki beszédet, mint amilyet Áder János mondott, nem hallott. -A gazdaság és a magyar társadalom számára fontos kérdéseket vetett fel, erről kivonulni értelmetlen és szamárság-emelte ki Medgyessy.

Hozzátette, hogy ő nem szereti azt a politizálást, amit Hadházy Ákos csinál azzal, hogy nem megy be az Országgyűlés alakuló ülésére. -Nem gondolom azt, hogy félre kell vonulni, és meg kell sértődni, hogy nem nyerték meg a választást. Nyerték volna meg-fogalmazta meg kritikáját a volt miniszterelnök.

A 199 képviselő közül egyedül Hadházy Ákos nem tett esküt, így az országgyűlési törvény értelmében nem vehet részt az üléseken, szavazati jogát nem gyakorolhatja. Esküt viszont később is tehet. Hadházy lesz egyetlen független képviselője az Oországgyűlésnek.

Szeged szocialista országgyűlési képviselője Hiszékeny Dezsővel állt össze egy közös fotóra a parlament alakuló ülésén. “Folytatjuk a szolgálatot, a munkát és a küzdelmet választókerületünk, Budapest, Szeged és térsége fejlődéséért, egy igazságos, összetartó és szolidáris Magyarország megteremtéséért!” – írta közösségi oldalán Szabó Sándor.

„Öten vagyunk, akik a Fidesz első, 1990-es frakciójának is tagjai voltunk. 32 év a Nemzet szolgálatában, az Országgyűlésben. Most kezdődik a 9. mandátum. Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” – írja Facebookon-oldalán Kósa Lajos, csatolva egy szelfit, amin Németh Zsolttal, Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Varga Mihállyal látható.

A magyar választók április 3-án döntöttek arról, hogy mely pártokat, pártszövetségeket juttatják mandátumhoz, kikre bízzák a kormányzást – mondta el az Országgyűlés megalakulása után elmondott beszédében Áder János. A leköszönő köztársasági elnök hozzátette:

-Honfitársaim döntése világos és egyértelmű, azt félreérteni, félremagyarázni nem lehet.

Mint mondta, 1990 óta soha ennyi megfigyelő nem vett részt a választásokon, és ilyen korán még soha nem született meg a választás hivatalos végeredménye. 

Megkérdőjelezhetetlen eredmény

– Politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen a választás eredménye. Az új kormány legitimációja minden vitán felül áll – tisztázta a köztársasági elnök. Áder János ezek után minden honfitársának köszönetet mondott, aki részt vett a választásokon, azoknak is, akik a választások lebonyolításában segédkeztek. 

Az új kormány alakítására a múlt héten felkértem Orbán Viktort, aki a felkérést elfogadta

– mondta el a képviselőknek Áder János, aki javasolta, hogy válasszák is meg újra a kormányfőt. 

Nemet kell mondani néhány dologra

Deák Ferencet idézve a leköszönő köztársasági elnök arról beszélt, hogy a haza minden lakójának jobblétéért kell dolgozni, az örökké fennálló véleménykülönbségek pedig jó, hogy vannak, de a polgárok egymás ellenfelei legyenek, ne ellenségek. – Sokkal fontosabbak a feladataink, mint hogy néhány képviselő lelki világával, vagy a vesztes csapaton ne változtass taktika elemzésével foglalkozzunk – magyarázta Áder. Elmondta, Deák Ferenc szerint csak igenekből lehet országot építeni, de először

nemet kell mondani pár dologra. – A kettős mérce alkalmazására, az idegen érdekek kiszolgálására, a békétlenségre, hazugságra, demagógiára, jellemtelenségre, elvtelenségre, alpári beszédre

– sorolta Áder. 

A nemzeti érdekek képviseletére, a magyarok gyarapodására és a közös sikerekre pedig mondjanak igent a következő években– javasolta a képviselőknek a köztársasági elnök. 

Gazdaságilag nehéz időszak jöhet

A köztársasági elnök kifejtette: az elmúlt év végén, látva a kezdeti gazdasági adatokat, joggal bizakodhattunk, hogy túl leszünk a járvány okozta gazdasági nehézségeken. Az orosz-ukrán háború azonban az egész világon, az EU-ban és Magyarországon is mindent megváltoztatott, mert a kormányok, a vállalkozások számára komoly fejtörést okoz, hogy a gáz ára hatszorosa, a villany ára ötszöröse a korábbi években megszokottnak.

Az államfő szerint a háború az árakat tartósan magasan tarthatja, tovább is emelheti. 

A vas és acéltermékek, de jó néhány speciális ipari alapanyag és mezőgazdasági termék termelését is megnehezítheti. Az eszköz és készlethiány több iparágban riasztó méretűvé vált. Áder János a magas inflációra is kitért, ami az alacsony jövedelmű országokban megélhetési válságot okozhat. Az élelmiszerárak kérdéséről egy ENSZ-jelentésre hivatkozva közölte, hogy, akár 50 százalékkal is csökkenhet az idei termés, ami további drasztikus áremelkedéshez, a szegényebb országokban ellátási gondokhoz, növekvő feszültségekhez és társadalmi robbanáshoz vezethet. 

Gyarapodott a közvagyon

Áder János arról is beszélt, hogy az elmúlt évek a közvagyon jelentős gyarapításának az évei voltak. Szerinte jó lenne, ha mindenki tudna örülni a mások sikerének, ezért arra biztatta a falvakban élőket, hogy jöjjenek minél gyakrabban a fővárosba. A fővárosban élőket arra biztatta, hogy látogassanak el vidékre és a határon túlra.   Az államfő kiemelte: nem kell jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsa, nehéz évek várnak ránk, a koronavírus-járvány még mindig itt van velünk, a háború tart, egy „gazdasági válság készül ránk rúgni az ajtót”. 

Nehéz évek várnak ránk.  Az új kormánynak minden tapasztalatra szükség lesz, hogy jó irányba vezesse az országot– mondta Áder, aki szerint a választói felhatalmazás világos, a kihívás pedig emberes. A köztársasági elnök beszédét azzal zárta, hogy bármilyen nemtelen támadások is érik a képviselőket, soha ne feledjék: 

A haza minden előtt.

Az eskütétel után a Momentum, a DK és a Párbeszéd is kivonult az ülésterembő. Hadházy Ákos az eskütétel alatt sem volt jelen az ülésteremben. A momentumosok orábban azt közölték a Facebook-oldalukon, hogy a frakciótagok a parlamenti mellett alternatív esküt tettek, melyben nem csak egy szűk kiváltságos réteg, hanem az egész társadalom szolgálatára esküdtek fel.

A zászlók behozatala után a képviselők állva ünnepélyes esküt tettek, majd Turi-Kovács Béla bejelentette, hogy az Országgyűlés megalakult, az előző kormány megbízatása megszűnt. Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során valamennyi megbízólevelet szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.

Az esküben azt fogadják meg, hogy hűek lesznek Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez, és másokkal is betartatják a törvényeket.

196 igennel sikerült megszavazni a mandátumok igazolását. A szavazáson hárman nem vettek részt, köztük Hadházy Ákos, aki nem ment be a Parlamentbe.

Két korelnök, Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke és a jobbikos Végh Noémi olvassa fel a képviselők névsorát.

(Telex)

Áder János köztársasági elnök és Turi-Kovács Béla korelnök beszéde alatt a DK frakciójának tagjai nem voltak jelen az ülésteremben. Oláh Lajos viszont ott volt a teremben, a Népszava információi szerint a DK őt jelöli parlamenti alelnöknek. 

Információnk frakciójának tagjai csak az eskütételre és a szavazás idejére mennek az ülésterembe.

Nem sokkal az alakuló ülés megkezdése előtt vonultak be a Fidesz-KDNP képviselői – köztük Mihálffy Béla is – az Országházba.

A képviselői mandátumvizsgálat következésével 20 perc szünet veszi kezdetét.

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke arról beszélt, hogy Magyarország történetében először volt egy napon parlamenti választás és népszavazás. A lebonyolítás teljesen zökkenőmentes volt – tette hozzá. Elmondása szerint telejsen átalakították a választási honlapot, így az online tájékoztatás is zökkenőmentesen zajlott.

Nagy Attila azt is megjegyezte, a választási bizottságok 90 ezer fővel működtek, és közel ezer külföldi megfigyelő volt. A részükről megjelentett beszámolók alapján a választások fennakadások nélkül, a jogszabályok alapján történtek meg – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a jövőben több jogszabály-módosítással él majd a választási eljárást illetően. 7 választókerületben ugyanis 20 százalékkal nagyobb a népesség az átlagosnál, ezért szerinte át kell rajzolni a határokat.

A képviselők többsége elfogadta az alakuló ülés napirendjét.

Téglási András írásos beszámolót készített a választásokról. Elmondása szerint kiszámítható jogi környezetben zajlottak le a választások, melynek eredményét illetően egyetlen esetben sem kerültek vitatásra az egyéni körzeti eredmények.

A döntéseik 81 százaléka ellen nem kértek jogorvoslatot – mondta, köszönetet mondva a választási szervek magas színvonalú munkájáért.

Az országgyűlési választáson a polgárok arra szavaztak, hogy a 12 éve elkezdődött Nemzeti Együttműködési Rendszert folytatni kell, és Magyarország a béke pártján áll – fogalmazott a korelnök beszédében. Kiemelte: a NER továbbépítése a családok védelmét biztosítja. Hiszi és reméli, hogy sikerül megfordítani a demográfiai adatokat.

Megnyitotta az alakuló ülést Áder János köztársasági elnök, ami után a képviselők közösen énekelték el a himnuszt. Turi-Kovács Béla korelnök veszi át az ülést.

Mihálffy Béla képviselő közösségi oldalán is megjelent az alakuló ülés előtt készült kép, amin a kormánypártok teljes, 135 fős képviselete látható.

Szeged kormánypárti egyéni országgyűlési képviselője frakciótársaival és a Fidesz frakcióval együtt a Batthyány-örökmécsesnél kezdte a napot, majd a Hold utcai református templomban vett részt istentiszteleten, ahonnan a Parlamentbe ment, oldalán feleségével.

Ott később lerakta a képviselői esküt, így hivatalosan is országgyűlési képviselővé vált.

Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László házelnök is megemlékeztek a többi kormánypárti képviselővel együtt a Batthyány-örökmécsesnél.

A képviselők ezután a Hold utcai Református Templomba vonultak be istentiszteletre.

A Fidesz frakciójának 117 képviselője van, a parlamenti csoportot pedig az előző ciklushoz hasonlóan ismét Kocsis Máté fogja vezetni. Az új Országgyűlés második legnagyobb frakciója lesz a kisebbik kormánypárté, a KDNP-é, miután 18 fővel lesznek jelen a parlamentben, aminek az élén ismét Simicskó István állhat.

A kormánypártok képviselői a hagyományoknak megfelelően a Batthyány-örökmécsesnél emlékeztek meg gróf Batthyány Lajos miniszterelnökről, majd a Hold utcai Református Templomba vonultak át.

A képviselők közt ott van A Csongrád-Csanád 2-es választókerületének győztes egyéni képviselője, Mihálffy Béla is.

Története során még soha nem indult önállóan az országgyűlési választásokon a Párbeszéd, de az egyéni választókerületi győzelmeknek és a közös ellenzéki országos listának köszönhetően 5-ről 6 főre bővítette képviselőinek számát a párt törvényhozásban. A frakciót Tordai Bence vezeti.

A Momentum élete első parlamenti ciklusát 10 fővel kezdi meg, a frakció élén Feke-Győr András állhat.

A Mi Hazánk Mozgalom hatfős frakcióját Toroczkai László vezeti majd, akinek emiatt – az összeférhetetlenségi szabályokra tekintettel – nem lesz tovább polgármester Ásotthalmon.

A Jobbik eredetileg kilenc mandátumot szerzett, azonban Márki-Zay Péter, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje úgy döntött, hogy nem ül be a parlamentbe, hanem marad Hódmezővásárhely polgármestere, a mandátumát pedig a baloldal közös listáján 39. helyen szereplő, jobbikos Végh Noémi kapta meg.

Szintén zsugorodott az MSZP parlamenti képviselőcsoportja is, 15 helyett csak 10 fős lesz, élén Tóth Bertalannal.

A baloldal legnagyobb frakciója a Demokratikus Koalíció, mivel az eddigi kilenc helyett 15 DK-s került be a parlamentbe. Valójában 16 helyet szereztek, de mivel Dobrev Klára nem veszi fel mandátumát, így azt az LMP-nek ajánlották, hogy 5 fővel ők is helyet kaphassanak a parlamentben.

Az ellenzéki pártok egy része korábban azon az állásponton volt, hogy nem vesz részt az alakuló ülésen. Később azonban Kocsis Máté a parlament megalakulását megelőző tárgyalások után azt nyilatkozta: ebben az esetben sem tisztségviselő, sem képviselő nem lehet az, aki nem vesz részt az alakuló ülésen.

A párt elnökségének a múlt heti döntése értelmében a frakció leteszi a parlamenti esküt, de a Fekete-Győr András vezette frakció az ülés további részétől távol marad. Az ötletet egyébként még a párton belül vetette fel Hadházy Ákos, akiről azóta kiderül: végül mégis független képviselőként vesz részt a parlamenti munkában.

A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint az ülés 11 órakor a köztársasági elnök köszöntőjével kezdődik, később Áder János felkéri a korelnököt és a korjegyzőket az ülés vezetésére, majd a megválasztott képviselők döntenek az alakuló ülés napirendjéről.

A mandátumvizsgálatot és a mandátumigazolást követően az országgyűlési képviselők és a nemzetiségi képviselő esküt tesz, ezt követően bejelentik az új Országgyűlés megalakulását és a 2018-ban létrejött kormány megbízatásának megszűnését. Ez a kabinet ügyvezető kormányként dolgozik tovább az új megalakulásáig.

Az államfő az ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Áder János pénteki sajtótájékoztatóján Orbán Viktort, a választáson győztes Fidesz-KDNP-pártszövetség listavezetőjét kérte fel az új kormány megalakítására.

Az esküokmányok ellenőrzése után a parlament vita nélkül határoz a választási beszámolókról, majd a korelnök bejelenti a képviselőcsoportok megalakulását. Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, majd nyílt voksoláson döntenek az alelnökökről és a jegyzőkről.

A pártok közötti megállapodás hiányában az új házelnök egyik első feladata lesz javaslatot tenni az alelnökök és jegyzők személyére. A frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával megalakul a Házbizottság is, továbbá nyílt szavazáson a háznagyról is döntenek.

Az alakuló ülés utolsó feladata az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozat elfogadása lesz. Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára megállapodás hiányában a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(via MTI)