Így nyilatkoztak a miniszterjelöltek a bizottsági meghallgatásokon

Az új kormányok megalakulása előtt a miniszterjelölteket mindig meghallgatják az olyan bizottságok, amik az adott miniszter felelősségi területével foglalkoznak. Összegyűjtöttük a nyilatkozatokat.

Az új honvédelmi miniszter nem vezetné be a sorkatonaságot

Az ötödik Orbán-kormányban Szalay-Bobrovniczky Kristóf váltja Benkő Tibort a honvédelmi tárca élén. Őt az Országgyűlés honvédelmi bizottsága hallgatta meg, melynek úgy nyilatkozott: a háború mellett emellett olyan egyéb biztonsági kihívásokra is figyelni kell, mint például az illegális migráció, a terrorizmus, vagy a kiberfenyegetettség.

A miniszterjelölt szerint - aki többek között vezetői, diplomáciai, tartalékos katonai tapasztalattal is rendelkezik - ha Magyarország nem képes megvédeni magát, mert haditechnikáját, személyi állományát tekintve "gyenge", akkor könnyen célponttá válhat.

Ennek megfelelően az új miniszter folytatni kívánja a néhány évvel ezelőtt indított haderőfejlesztési programot. Ugyanakkor - Schmidt Máriával ellentétben - nem vezetné be a sorkötelezettséget. A kadétprogramot és a tartalékos rendszert azonban véleménye szerint mindenképpen erősíteni kellene.

Csák János a jövő minisztériumának nevezte leendő tárcáját

Az Országgyűlés Népjóléti bizottságának ülésén az új,  kulturális és innovációs tárca vezetője, Csák János azt mondta:

Kijelentette, hogy különleges feladat-összeállításával az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A hozzá tartozó feladatokhoz szintén új felfogásban közelít, a kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi, a gyermekekre pedig úgy gondol, mint "értékvonalak kiindulópontjára", akikből szakemberek, tudósok, vállalkozók, művészek lehetnek - fejtette ki.

A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.

Szijjártó folytatná az eddigi nemzetpolitikát

Az újrajelölt tárcavezető kifejtette: továbbra is azt a megközelítést alkalmazzák, hogy minden magyar felelős minden magyarért, valamint a nemzetről, a nemzet jövőjéről szóló fontos döntések meghozatalában számítanak a nemzet minden tagjára. Kitért rá: a választáson rekordszámban vettek részt a határon túli magyarok, ami azt mutatja, hogy ők is fontosnak tartják, hogy a nemzet jövőjéről szóló döntésekben a nemzet minden tagja részt vegyen. "A mi politikai családunk részéről nyilvánvalóan megtisztelőnek tartjuk", hogy ezeknek a szavazatoknak a 93 százalékát mi kaptuk - tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a jövőben is kiállnak minden magyarért, függetlenül attól, hogy a határon innen vagy túl él. Közölte: a nemzetpolitikai stratégia akkor sikeres, ha megkérdezik a határon túli magyarokat, hogy mire van szükségük, és 2015-ben erre a kérdésre ők azt mondták, hogy azt szeretnék, ha gazdaságilag erősítenék meg a közösségeiket, ezért indították el a gazdaságfejlesztési programokat.

A miniszter több képviselő érdeklődésére közölte: remélhetőleg mielőbb vége lesz az ukrajnai háborúnak, és akkor egyebek mellett a kárpátaljai gazdaságfejlesztési program felpörgetésével igyekeznek majd segíteni az ottani magyar közösségnek. A háború miatt zárójelbe tették a korábbi vitákat Ukrajnával - tette hozzá.

A bizottság végül 6 igen szavazattal támogatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszteri kinevezését.

Nagy Márton csökkentené az energiafüggőséget, Navracsics az uniós megállapodások aláírását sürgetné

A jelenlegi körülmények között nemcsak önálló gazdaságpolitikára, hanem önellátó gazdaságra is szüksége van az országnak, ez a fenntartható felzárkózás alapja - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén szerdán Budapesten, ahol a képviselők többsége támogatta a jelölt miniszteri kinevezését. Jelezte, hogy az energiafüggőséget csökkenteni kell, az ország nettó energiaimportja magas, a GDP 4 százalékát teszi ki.

Emlékeztetett arra, hogy jelenleg az EU fejlettségének 76 százalékán áll az ország. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az országon belül ugyanakkor igen jelentősek a különbségek, miközben Budapest az unió fejlettségi átlagának 153 százalékán áll, egyes vidéki régiók 50 százalék körül teljesítenek. Az "ollót zárni kell" - szögezte le.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterjelölt legfontosabb és legsürgősebb feladataként az európai uniós megállapodások aláírását nevezte az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti szerdai meghallgatásán.

Az új kormányzati struktúrában a közoktatásügyet is magában foglaló belügyi tárcát 2010 óta vezető Pintér Sándor közölte: továbbviszik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, a Nemzeti Alaptantervben pedig egyelőre nem várható változás.

(MTI)