Így nyilatkoztak a miniszterjelöltek a bizottsági meghallgatásokon

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az új kormányok megalakulása előtt a miniszterjelölteket mindig meghallgatják az olyan bizottságok, amik az adott miniszter felelősségi területével foglalkoznak. Összegyűjtöttük a nyilatkozatokat.

Az új honvédelmi miniszter nem vezetné be a sorkatonaságot

Az ötödik Orbán-kormányban Szalay-Bobrovniczky Kristóf váltja Benkő Tibort a honvédelmi tárca élén. Őt az Országgyűlés honvédelmi bizottsága hallgatta meg, melynek úgy nyilatkozott: a háború mellett emellett olyan egyéb biztonsági kihívásokra is figyelni kell, mint például az illegális migráció, a terrorizmus, vagy a kiberfenyegetettség.

A miniszterjelölt szerint – aki többek között vezetői, diplomáciai, tartalékos katonai tapasztalattal is rendelkezik – ha Magyarország nem képes megvédeni magát, mert haditechnikáját, személyi állományát tekintve “gyenge”, akkor könnyen célponttá válhat.

Ezért az ország biztonságának növelése érdekében egy erős, magabiztos, jól felszerelt, nagyobb harcoló állománnyal rendelkező, harcolni képes hadsereget kell építeni.

Ennek megfelelően az új miniszter folytatni kívánja a néhány évvel ezelőtt indított haderőfejlesztési programot. Ugyanakkor – Schmidt Máriával ellentétben – nem vezetné be a sorkötelezettséget. A kadétprogramot és a tartalékos rendszert azonban véleménye szerint mindenképpen erősíteni kellene.

Csák János a jövő minisztériumának nevezte leendő tárcáját

Az Országgyűlés Népjóléti bizottságának ülésén az új,  kulturális és innovációs tárca vezetője, Csák János azt mondta:

az elődök hagyatékára építkezve a jövő minisztériuma lesz lesz az övé.

Kijelentette, hogy különleges feladat-összeállításával az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A hozzá tartozó feladatokhoz szintén új felfogásban közelít, a kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi, a gyermekekre pedig úgy gondol, mint “értékvonalak kiindulópontjára”, akikből szakemberek, tudósok, vállalkozók, művészek lehetnek – fejtette ki.

A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.

Szijjártó folytatná az eddigi nemzetpolitikát

Az újrajelölt tárcavezető kifejtette: továbbra is azt a megközelítést alkalmazzák, hogy minden magyar felelős minden magyarért, valamint a nemzetről, a nemzet jövőjéről szóló fontos döntések meghozatalában számítanak a nemzet minden tagjára. Kitért rá: a választáson rekordszámban vettek részt a határon túli magyarok, ami azt mutatja, hogy ők is fontosnak tartják, hogy a nemzet jövőjéről szóló döntésekben a nemzet minden tagja részt vegyen. “A mi politikai családunk részéről nyilvánvalóan megtisztelőnek tartjuk”, hogy ezeknek a szavazatoknak a 93 százalékát mi kaptuk – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a jövőben is kiállnak minden magyarért, függetlenül attól, hogy a határon innen vagy túl él. Közölte: a nemzetpolitikai stratégia akkor sikeres, ha megkérdezik a határon túli magyarokat, hogy mire van szükségük, és 2015-ben erre a kérdésre ők azt mondták, hogy azt szeretnék, ha gazdaságilag erősítenék meg a közösségeiket, ezért indították el a gazdaságfejlesztési programokat.

A miniszter több képviselő érdeklődésére közölte: remélhetőleg mielőbb vége lesz az ukrajnai háborúnak, és akkor egyebek mellett a kárpátaljai gazdaságfejlesztési program felpörgetésével igyekeznek majd segíteni az ottani magyar közösségnek. A háború miatt zárójelbe tették a korábbi vitákat Ukrajnával – tette hozzá.

A bizottság végül 6 igen szavazattal támogatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszteri kinevezését.

Nagy Márton csökkentené az energiafüggőséget, Navracsics az uniós megállapodások aláírását sürgetné

A jelenlegi körülmények között nemcsak önálló gazdaságpolitikára, hanem önellátó gazdaságra is szüksége van az országnak, ez a fenntartható felzárkózás alapja – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén szerdán Budapesten, ahol a képviselők többsége támogatta a jelölt miniszteri kinevezését. Jelezte, hogy az energiafüggőséget csökkenteni kell, az ország nettó energiaimportja magas, a GDP 4 százalékát teszi ki.

Emlékeztetett arra, hogy jelenleg az EU fejlettségének 76 százalékán áll az ország. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az országon belül ugyanakkor igen jelentősek a különbségek, miközben Budapest az unió fejlettségi átlagának 153 százalékán áll, egyes vidéki régiók 50 százalék körül teljesítenek. Az “ollót zárni kell” – szögezte le.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterjelölt legfontosabb és legsürgősebb feladataként az európai uniós megállapodások aláírását nevezte az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti szerdai meghallgatásán.

Az új kormányzati struktúrában a közoktatásügyet is magában foglaló belügyi tárcát 2010 óta vezető Pintér Sándor közölte: továbbviszik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, a Nemzeti Alaptantervben pedig egyelőre nem várható változás.

(MTI)

Előző sztori

Szegedi vállalkozók több mint 1100 üveg üdítővel lepték meg a mentősöket

Következő sztori

A két bástya találkozik: újabb baloldali városvezető járt Botkánál