Átalakul a helyreállítási alap, Magyarország is kaphat belőle

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

300 milliárd eurós tervvel választaná le az EU-t Oroszországról az Európai Bizottság. Ebből infrastruktúrafejlesztésre, energiahatékonyságra és alternatív energiaforrásokra is futná.

Hetek óta nem tudnak az uniós tagállamok megállapodni az olajembargót is magába foglaló hatodik szankciós csomagról. Ahogy arról mi is többször beszámoltunk, Magyarország a csomag legélesebb bírálói között van.

Ursula von der Leyen, az EU végrehajtó testületének elnöke ezt kompenzálandó egy támogatási programról szóló javaslatcsomagot mutatott be. Ennek lényege, hogy a tagállamokat segítse leválni az orosz olajról és földgázról.

A programnak négy pillére van:

  • energiatakarékosság,
  • zöld energiafejlesztések gyorsítása,
  • infrastrukturális beruházások támogatása,
  • az orosz gáz helyettesítése más fosszilis anyagokkal.

A Bizottság elnöke szerint a javaslattal egy új szintre emelik az orosz függetlenedéssel kapcsolatos ambíciókat.

„A REPowerEU segíteni fog nekünk abban, hogy több energiát takarítsunk meg, hogy felgyorsítsuk a fosszilis tüzelőanyagokról való fokozatos lemondást, és ami a legfontosabb, hogy új léptékű beruházásokat indítsunk el” – fogalmazott.

a Bizottság szerint a tagállamok a fogyasztók és a vállalkozások védelme érdekében átmenetileg meghosszabbíthatják az áramár-szabályozást, és közösen vásárolhatnak földgázt is, mivel ha a blokk országai túl gyorsan válnak le az orosz energiáról, az a gazdaságot sújtaná.

Az Európai Bizottság 2030-ra 45 százalékra kívánja emelni a zöld energia arányát az EU energiamixében. Ezzel együtt remélik, hogy 2030-ra 35 milliárd köbméter biometán és 20 millió tonna hidrogén lesz az EU számára is felhasználható piacon.

A REPowerEU nagyrészt az EU helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszközéből (RRF) származik majd. Ez sok tagállam esetében újratervezést igényel majd. Magyarország eddig – jogállamisági aggályokra hivatkozva – egy centet sem kapott az RRF-ből. Ezúttal azonban Brüsszel akár rá is bólinthatott arra, hogy a most 2027-ig szóló uniós költségvetési időszakra hozzájusson pluszforrásokhoz, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter korábban feltételül szabott ahhoz, hogy a budapesti vezetés ne vétózza meg az orosz olaj behozatalára vonatkozó embargót.

(Index)

Előző sztori

Az egész megyét kerékpározhatóvá tenné Lázár János

Következő sztori

Valóban hülyít minket a koronavírus?