Fegyvereket és katonákat küldtek volna a háborúba az ellenzék vezetői - Már hadban állna Magyarország is!

– fogalmazott Fekete-Győr András a Magyar Hangnak adott interjújában még február elején. A Momentum volt elnöke aztán úgy folytatta:

"Először is– szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez"

- magyarázta a lapnak adott interjúban.

Nem ő volt azonban az egyetlen, aki ezen az állásponton volt. Márki-Zay Péter is azt mondta,

akár katonákat is hajlandó lenne küldeni Ukrajnába,

ha a NATO úgy döntene.

Ez a Partizánnak adott akkori interjúból egyértelmű, konkrétan rá is kérdeztek a katonai segítségnyújtásra:

Az ATV-ben is ugyanezen az állásponton volt akkor Márki-Zay Péter. Azt mondta az Egyenes Beszéd című műsorban az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, hogy "ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk".

A NATO védelmi szervezet

Fontos tudni, hogy csak nagyon kevés ország ad fegyvereket valójában Ukrajnának, az USA pedig világossá tette, hogy nem fog katonailag beavatkozi, nem küldenek katonákat. A NATO sem teheti ezt meg - tiltja ugyanis az Észak-Atlanti Szövetség egyik cikkelye, a szövetség ugyanis csak védekezhet, célját tekintve is védelmi szervezet, nem támadhat (egyetlen, speciális esetet leszámítva, de akkor a teljes szövetség egyhangú támogatása kell). Márpedig

Szegedi politikusok is hadba küldték volna Magyarországot

Az EgyetemTV Metszéspont című műsorának múlt hétvégi adásában szegedi politikusok vitába szálltak egymással, többek között az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is. Heves indulatok közepette erős kijelentések is elhangzottak - írtuk meg akkor.

„Két hete Borsik Viktorék még, ha jól értettem, Fekete-Győr Andrással katonákat küldtek volna, meg fegyvereket Ukrajnába.”

– kezdte a vitát Német Ferenc a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője.

Borsik Viktor, a szegedi Momentum elnökségi tagja és pártjuk ifjúsági tagozatának országos alelnöke nem is próbálta ezt tagadni. Pontosításként annyit tett hozzá akkor, hogy csak akkor küldenének magyar katonákat az ukrán frontra, ha a NATO megtámadja Oroszországot. Ez utóbbi kijelentés teljes képtelenség - a szövetség cikkelye szerint is.

Kifarolás, kidumálás, szómágia

Miután világos lett az ellenzéknek, hogy igen veszélyes kijelentéseket tettek, erőteljesen megpróbálták finomítani és kidumálni korábbi vehemens nyilakozataikat. Mindezek előtt azonban a kormánypártisággal nehezen vádolható Török Gábor politológus is figyelemztette őket, mekkora hibát követtek el:

Márki-Zay Péter azonban nem akarta elismerni, hogy mit mondott, és szerinte mindenki félreértette és/vagy szándékosan félremagyarázta a szövegét. A Pesti Srácok Riporter című műsorában például azt mondta: ő KATONAI akcióról beszélt, nem arról, hogy katonákat küldene Ukrajnába. Mintha bármilyen különbség lenne a kettő között, túl a szómágián.

Mihálik Edvin most hallgat, de a kamu hírt nem veszi le

Lapunk kérdéseket küldött mások mellett Mihálik Edvinnek is, mert szerettük volna ismertetni az ő álláspontját is a témában. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy

• Ő is fegyvereket küldene Ukrajnába? Ha igen, akkor pontosan milyen fegyvereket? (Kézifegyvereket, lőszert, gyalogsági harcjárműveket, tankokat, vadászgépeket?)
• Ő szerinte is magyar katonákat kellene küldeni az orosz-ukrán háborúba?
• Zelenszkij elnök idegenlégiót szervez Ukrajna védelmére. Átfutott-e a fején, hogy csatlakozik?
• Ha nem, miért nem?
• Ha lenne nagykorú gyereke, elküldené a háborúba?
• Biztatna-e másokat arra, hogy az ukrán idegenlégióban harcoljon?
• Tudta azt, hogy a NATO megállapodás értelmében támadó hadműveletre nem, csak védekezésre vonatkozhat hadviselési kötelezettségünk?

Mihálik egyelőre nem válaszolt ezekre a kérdésekre, ha megteszi, ismertetni fogjuk az álláspontját.

Érdekes ez a hallgatása most, ugyanis a háború kirobbanásának elején közösségi oldalán durva álhírt közölt, miszerint Magyarország megvétózta az oroszok elleni szankciót. Erre még Szabó Bálint is figyelmeztette a politkust, de ez az ominózus kamu-posztja azóta is szerepel a fiatal, feltörekvő politikus közösségi oldalán;

Tény, hogy Magyarország az elsők között ítélte el Oroszországot, Orbán Viktor kimondta, hogy agresszorként viselkedik Ororszország, és minden szankciót, amelyről EU-s döntés született, azonnal támogatott hazánk is. Eközben humanitárius segítséget ad Magyarország Ukrajnának, immár több mint 200 ezer menekültet fogadott be az ország. Mindezek mellett a magyar kormány határozott célja továbbra is az, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, senki - egyik állam, vagy szervezet - se tudja belekeverni a magyarokat a harcokba és a háborús konfliktusba. Mindezek mellett fontos cél az is, hogy Magyarország energiaellátását semmi ne veszélyeztesse,

- mondja a kormány.