Fegyvereket és katonákat küldtek volna a háborúba az ellenzék vezetői – Már hadban állna Magyarország is!

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A jelenlegi helyzetben egy felelős magyar kormánynak a háború megelőzésén kellene dolgoznia. Elrettentés-politikára van szükség

– fogalmazott Fekete-Győr András a Magyar Hangnak adott interjújában még február elején. A Momentum volt elnöke aztán úgy folytatta:

Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez”

– magyarázta a lapnak adott interjúban.

Nem ő volt azonban az egyetlen, aki ezen az állásponton volt. Márki-Zay Péter is azt mondta,

akár katonákat is hajlandó lenne küldeni Ukrajnába,

ha a NATO úgy döntene.

Ez a Partizánnak adott akkori interjúból egyértelmű, konkrétan rá is kérdeztek a katonai segítségnyújtásra:

Az ATV-ben is ugyanezen az állásponton volt akkor Márki-Zay Péter. Azt mondta az Egyenes Beszéd című műsorban az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, hogy “ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk”.

A NATO védelmi szervezet

Fontos tudni, hogy csak nagyon kevés ország ad fegyvereket valójában Ukrajnának, az USA pedig világossá tette, hogy nem fog katonailag beavatkozi, nem küldenek katonákat. A NATO sem teheti ezt meg – tiltja ugyanis az Észak-Atlanti Szövetség egyik cikkelye, a szövetség ugyanis csak védekezhet, célját tekintve is védelmi szervezet, nem támadhat (egyetlen, speciális esetet leszámítva, de akkor a teljes szövetség egyhangú támogatása kell). Márpedig

az az ország, amely szervezetten küldene katonákat harcolni az ukránokat segítve, az maga is a háború részesévé válik, hadban állna Oroszországgal.

Szegedi politikusok is hadba küldték volna Magyarországot

Borsik Viktor és Mihálik Edvin (Fotó: Mihálik Edvin hivatalos oldala)

Az EgyetemTV Metszéspont című műsorának múlt hétvégi adásában szegedi politikusok vitába szálltak egymással, többek között az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is. Heves indulatok közepette erős kijelentések is elhangzottak – írtuk meg akkor.

„Két hete Borsik Viktorék még, ha jól értettem, Fekete-Győr Andrással katonákat küldtek volna, meg fegyvereket Ukrajnába.”

– kezdte a vitát Német Ferenc a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője.

Borsik Viktor, a szegedi Momentum elnökségi tagja és pártjuk ifjúsági tagozatának országos alelnöke nem is próbálta ezt tagadni. Pontosításként annyit tett hozzá akkor, hogy csak akkor küldenének magyar katonákat az ukrán frontra, ha a NATO megtámadja Oroszországot. Ez utóbbi kijelentés teljes képtelenség – a szövetség cikkelye szerint is.

Kifarolás, kidumálás, szómágia

Miután világos lett az ellenzéknek, hogy igen veszélyes kijelentéseket tettek, erőteljesen megpróbálták finomítani és kidumálni korábbi vehemens nyilakozataikat. Mindezek előtt azonban a kormánypártisággal nehezen vádolható Török Gábor politológus is figyelemztette őket, mekkora hibát követtek el:

“(Orbán Viktor) Szerencséje, hogy az ellenzék továbbra is segítségére siet: ilyen helyzetekben egyetlen rossz mondatot mondhat az ellenzék, és azt már – a háborúba küldött magyarokról és fegyverekről beszélve – a háború előtti napokban meg is tette Márki-Zay Péter”.

Márki-Zay Péter azonban nem akarta elismerni, hogy mit mondott, és szerinte mindenki félreértette és/vagy szándékosan félremagyarázta a szövegét. A Pesti Srácok Riporter című műsorában például azt mondta: ő KATONAI akcióról beszélt, nem arról, hogy katonákat küldene Ukrajnába. Mintha bármilyen különbség lenne a kettő között, túl a szómágián.

Mihálik Edvin most hallgat, de a kamu hírt nem veszi le

Lapunk kérdéseket küldött mások mellett Mihálik Edvinnek is, mert szerettük volna ismertetni az ő álláspontját is a témában. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy

  • Ő is fegyvereket küldene Ukrajnába? Ha igen, akkor pontosan milyen fegyvereket? (Kézifegyvereket, lőszert, gyalogsági harcjárműveket, tankokat, vadászgépeket?)
  • Ő szerinte is magyar katonákat kellene küldeni az orosz-ukrán háborúba?
  • Zelenszkij elnök idegenlégiót szervez Ukrajna védelmére. Átfutott-e a fején, hogy csatlakozik?
  • Ha nem, miért nem?
  • Ha lenne nagykorú gyereke, elküldené a háborúba?
  • Biztatna-e másokat arra, hogy az ukrán idegenlégióban harcoljon?
  • Tudta azt, hogy a NATO megállapodás értelmében támadó hadműveletre nem, csak védekezésre vonatkozhat hadviselési kötelezettségünk?

Mihálik egyelőre nem válaszolt ezekre a kérdésekre, ha megteszi, ismertetni fogjuk az álláspontját.

Érdekes ez a hallgatása most, ugyanis a háború kirobbanásának elején közösségi oldalán durva álhírt közölt, miszerint Magyarország megvétózta az oroszok elleni szankciót. Erre még Szabó Bálint is figyelmeztette a politkust, de ez az ominózus kamu-posztja azóta is szerepel a fiatal, feltörekvő politikus közösségi oldalán;

a nyilvánvaló hazugságot nem törölte le és nem kért miatta elnézést sem, hogy megtévesztette követőit.

Tény, hogy Magyarország az elsők között ítélte el Oroszországot, Orbán Viktor kimondta, hogy agresszorként viselkedik Ororszország, és minden szankciót, amelyről EU-s döntés született, azonnal támogatott hazánk is. Eközben humanitárius segítséget ad Magyarország Ukrajnának, immár több mint 200 ezer menekültet fogadott be az ország. Mindezek mellett a magyar kormány határozott célja továbbra is az, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, senki – egyik állam, vagy szervezet – se tudja belekeverni a magyarokat a harcokba és a háborús konfliktusba. Mindezek mellett fontos cél az is, hogy Magyarország energiaellátását semmi ne veszélyeztesse,

ne a magyarok fizessék meg a háború árát

– mondja a kormány.

Előző sztori

Putyin megőrült, és megkezdődött a harmadik világháború – írja Soros György

Következő sztori

Majka Gődénynek: Hogy a büdös picsába alszol te?