/

Kisbolygót neveztek el Karikó Katalinról az SZTE csillagászai

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Szegedi Tudományegyetemhez kötődő két csillagász 2002-ben fedezte fel azt az aszteroidát, amely immár Karikó Katalin biokémikus nevét viseli. A másfél kilométer átmérőjű „Karikókatalin” 3,7 év alatt kerüli meg a Napot.

A teljesítmény és a kutatói elhivatottság előtti tisztelgés, hogy Karikó Katalin, a COVID-19 járvány megfékezésére hivatott mRNS-alapú vakcinákat felfedezéseivel megalapozó biokémikus, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora nevét viseli ezentúl a 166028 számú kisbolygó. A 1,5 kilométer átmérőjű égitestet Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő két csillagász fedezte fel.

A kisbolygókutatás egyik hazai központja az SZTE.

A 2021. december 6-án reggel a csillagaszat.hu honlapon közzétett cikkből kiderül: a kisbolygók elnevezése régi hagyomány.

A felfedező joga, hogy nevet válasszon a felfedezettjének

– magyarázta Sárneczky Krisztián. A tudománynépszerűsítőként is közismert „kisbolygóvadász” már kétezernél is több új aszteroidát azonosított az égbolton. Az SZTE Fizikus Doktori Iskoláját látogató, az ELTE-n földrajz szakos tanári diplomát szerző kutató a szegedi csillagászok támogatásával fedezte fel élete első kisbolygóját. Több aszteroidát más kutatókkal, így például az SZTE fizikus szakján diplomázó és az itteni PhD-képzésbe bekapcsolódó, doktori címet szerző Heiner Zsuzsannával együtt fotóztak le elsőként az égbolton.

A 2002. január 11-én a Csillagászati Intézet Piszkés-tetői Obszervatóriuma távcsövén meglelt aszteroidát is bejelentette a Sárneczky – Heiner kutatópáros a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) adatbázisába.

A világ nemzeti csillagászait egyesítő nemzetközi szervezet, az IAU biztosítja az égitestek és felszíni formáinak egyöntetű, szabványos elnevezését; kiszámítja az aszteroidák pályáját.

Az IAU által kiadott, a legújabban elnevezett kisbolygókat bemutató WGSBN Bulletinben méltatják Karikó Katalin tudományos munkásságát, és érdekesség, hogy a hosszú listán a „(166028) Karikokatalin = 2002 AR204” elnevezésű aszteroidán kívül további 14 magyar szerepel.

Kisbolygó-nagyhatalomnak számított az 1930-as évektől kezdve Magyarország. A „Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György által vezetett keresőprogramot” a Szegedi Tudományegyetem és az akkori MTA Csillagászati Kutatóintézet, a mai ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében 1997-ben, a kisbolygók megfigyelését célzó Szeged Asteorid Programmal újították fel. Ennek köszönhető, hogy százhoz közelít a magyar nevű égitestek száma.

Előző sztori

3 helyett 5 százalékkal emelik a nyugdíjat

Következő sztori

Kisebb balhéval kezdődött Márki-Zay Péter kiskundorozsmai fóruma