Szegedi tudósokkal fejlesztik az első mesterséges érzékszervet

Október végén, online formában rendezték meg a 15. Gyermek Cochleáris Implantáció konferenciát, melynek elnöke Prof. Dr. Kiss József Géza, alelnöke pedig Prof. Dr. Rovó László volt.Évtizedek óta az élvonalban van a Szegedi Tudományegyetem az implantátumok, valamint a műtéti és rehabilitációs technológiák fejlesztésében, melynek köszönhetően több száz gyermek és felnőtt kaphatja vissza a hallását.

A Szimpóziumra a témában mind az öt kontinensről komoly érdeklődés mutatkozott. Az európai szervezet elnöke, Prof. Dr. Kiss József Géza, az SZTE SZAOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tudományos tanácsadója szerint a mostani konferencián nagyon hasznos információcserék történtek. Kiemelt hangsúlyt kapott a rehabilitáció és az azt segítő eljárások. Az elnök szerint ,,tíz év alatt ez volt a harmadik konferencia, amit ránk bíztak."

A magyar tudóstársadalom hosszú ideje az élen jár a fülimplantátumok fejlesztésében, 1961-ben a magyar biofizikus, Békésy György orvosi Nobel-díjat kapott a belső fül ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért. De szintén a belső fület érintő kutatásaiért kapott Nobel-díjat 1914-ben a magyar származású Bárány Róbert.

Kiss József Géza szerint érdekes emberi adottság, hogy az életünk során a fül és a fülcsiga mérete nem változik, és az implantátumokat nem lehet kinőni sem. Ettől függetlenül hatévente célszerű kicserélni őket. Egy ilyen berendezéssel élő gyermek nagyjából 2 és fél alatt jut el a süketnémaságtól addig, hogy már hall és beszél. Minél fiatalabban kap valaki implantátumot, annál hamarabb juthat el a hallás és a beszéd fázisához.

Magyarországon jelenleg több mint 1500-an kapták vissza a hallásukat az eljárásnak köszönhetően, közülük több mint 800-an Szegeden estek át a műtéten vagy a rehabilitáción.