Az emlékezés, a csönd napjai

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Október és november fordulója van: három emléknap kapaszkodik ekkor egymásba. Aligha van magyar család, amelyet ne érintené meg egyik vagy másik. A mai a protestánsok ünnepe: a reformáció emléknapja. Hétfőn a katolikus világ tartja mindenszentek ünnepét. Ezt követi a legegyetemesebb kegyeletnap – amikor hittől, világlátástól függetlenül mindannyian elhunyt szeretteinkre emlékezünk.

Ma a protestáns hívők azt a pillanatot idézik meg, amikor Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezi vitairatát. 1517. október 31-én történt ez, s ez időtől számítja a vallástörténet az ágostai hitvallásúak közössége, az evangélikus egyház megszületését. Aztán eltelik két évtized, és Genfben egy másik hittudós, Kálvin János is kidolgozza a maga hittételeit. Újabb egyház születik ezzel, a reformátusoké.

Az ős-vitairat szerzője, a német szerzetes Luther Márton 95 pontba foglalt tézisgyűjteménye a katolikus egyház megreformálását célozta. Szólt ez sok más mellett a bűnök pénzzel való megváltásának, a búcsúcédulák árusításának tarthatatlanságáról. Bírálta a pápisták formalizmusát, a mindennapoktól való elidegenedést. Tettét pápai kiátkozás követte, ám a prédikátor tanai terjedtek, és ennek eredménye lett az új egyház születése. A genfi Kálvin János Luthernél is radikálisabb újító volt. Az ő nézetei váltak a református egyház szellemi építményének alapjaivá.

Ez a nap egyébként a protestáns felekezeteknek nemcsak ünnep, hanem gyásznap is: ekkor emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, így a halálra, szerencsésebb esetben gályarabságra ítélt prédikátorokról.

Előző sztori

Magyarországon csak oltatlan betegek vannak lélegeztetőgépen

Következő sztori

Április óta tizenhatan fulladtak a Balatonba