Közélet

Nagyboldogasszony napját, Magyarország védőszentjét ünnepli a katolikus egyház

Nagyboldogasszony napját, Magyarország védőszentjét ünnepli a katolikus egyház

2021. augusztus 15., vasárnap
Nagyboldogasszony napját, Magyarország védőszentjét ünnepli a katolikus egyház

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének" neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe" – írták.

Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük akkor is, ha nem vasárnapra esik.

Magyarországon több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúját, vagyis ünnepli a védőszentjét.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.