Összehangolt, baloldali támadást sejt a Transzparens Újságírásért Alapítvány a Pegasus-botrány mögött

Nem csupán a magyar, de a nemzetközi sajtóban is nagy port kavart a Pegasus-botrány néven elhíresült ügy. A Transzparens Újságírásért Alapítvány tegnapi elemzése viszont rámutat azokra a tényekre, amelyek rendkívül gyanússá teszik az állítólagos lehallgatásokkal kapcsolatos baloldali médiaaktivitást.

Előzményként

Július 16-án jelentette be a Direkt36 és a Telex, hogy a jövőben a 444.hu helyett a Direkt36 szerkesztősége a Telex felületén fogja publikálni írásait, oknyomozó cikkeit. Nem telt bele pár napba, és a közös munkát máris egy hatalmas dobással indították – a Pegasus-üggyel. A nem kormánypártinak tartott sajtóval kapcsolatban régóta fennáll az a feltételezés, hogy a politikailag fontosnak tartott ügyekkel kapcsolatban – mint például a Borkai-üggyel kapcsolatban az önkormányzati választási kampány során – összehangoltan és megszervezetten reagálnak a különböző sajtótermékek. Ez a folyamat tetten érhető ebben az esetben is.

Villámgyors reakció vagy már előre elkészített cikkek?

A Transzparens Újságírásért Alapítvány munkatársai először azt vizsgálták, hogy a hír milyen folyamatot járt be, melyik sajtótermék mikor számolt be róla. A hír alapját képező adatbázis megszerzése egy olyan nemzetközi nyomozás eredménye, amelyben összesen 17 szerkesztőség – köztük a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde – vett részt. Magyarországról a Direkt36 dolgozott a projektben, így az alapvetően nem meglepetés, hogy a Direkt36-al együttműködő Telex a hír külföldi sajtóban történő megjelenését követően nem sokkal (perceken belül) már publikálta is a rendkívül hosszúnak számító, 42 ezer karakteres, jól megszerkesztett, alaposan megdesignolt grafikákkal tarkított elemzését a témában.

A The Guardian például 2021.07.18-án, vasárnap, 17:00-kor, magyar idő szerint 18:00-kor írt először az ügyről, míg a Telex ugyanaznap 18:01-kor, tehát egy perccel később.

Ezzel szemben érdekes jelenség az, ahogy a különböző nem kormánypártinak tartott médiumok egy az egyben, menetrendszerűen ugyanazokat az altémákat járták körül az üggyel kapcsolatban ráadásul rendkívül rövid időn belül. A Transzparens Újságírásért elemzésében található táblázatból világosan kiderül, hogy négy népszerű, tipikusan nem kormánypártinak tartott hírportál milyen ütemben számolt be a kezdetben tipikusnak számító négy részhírről.

Telex44424.huHVG
Alaphír2021. 07. 18. vasárnap, 18:012021. 07. 18. vasárnap, 18:482021. 07. 18. vasárnap, 19:152021. 07. 18. vasárnap, 22:16
Varga Judit korábbi interjúja2021. 07. 19. hétfő, 09:192021. 07. 19.hétfő, 07:242021. 07. 19.hétfő, 07:362021. 07. 19.hétfő, 09:04
Nemzetbiztonsági bizottság összehívása2021.07.19.hétfő, 14:192021. 07. 18. vasárnap, 21:592021. 07. 18. vasárnap, 20:522021. 07. 18. vasárnap, 21:44
Edward Snowden vélemény2021. 07. 19. hétfő, 08:382021. 07. 19.hétfő, 06:532021. 07. 19.hétfő, 07:202021. 07.19.hétfő, 09:19
Ábra: Transzparens Újságírásért Alapítvány / ojim.hu

A fentiekből könnyen megállapítható például az, hogy a Telex, a 444, a 24.hu és a HVG is még vasárnap este, pár órán belül reagált az alaphír megosztásával. De az is érdekes, hogy ezen kívül a Varga Judit korábbi interjújáról, a nemzetbiztonsági bizottság összehívásáról és Edward Snowden az üggyel kapcsolatos nyilatkozatáról, tehát a hírrel kapcsolatos további három kreatív tartalomról még aznap este vagy legkésőbb másnap délelőtt írt a négy hírportál.

A kormánypártinak tartott hírportálok közül elsőként a Mandiner reagált az ügyre, a portál még vasárnap este 23:00-kor, tehát kevesebb mint öt órával az első magyarországi hír megjelenését követően írt az izraeli kémszoftverrel kapcsolatban. Nyilván ezen a ponton el lehet gondolkozni az ügy időzítésén is:

a hétfő reggel az újságírói szakmában tipikusan az egyik legnagyobb olvasottságot jelentő hírsávnak számít.

Ki adja a jobb címet?

A közélet tematizálásának központi kérdése, hogy egy komplex ügyet hogy tud a média egy-egy tábora minél egyszerűbben elmagyarázni az olvasóknak. Nyilván az egyszerűsítés  (és ily módon a sulykolás) kulcsa mindenek előtt a címkézés, azaz hogy milyen nevet kap az adott ügy. Ez sokszor a vártnál sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a közgondolkodás üggyel kapcsolatos alakulását, mint vélnénk.

A Pesti Hírlap hétfő reggeli számában már megjelent az akkor még fél naposnak sem mondható hír. Meggondolandó kérdést tesz fel a Transzparens Újságírásért Alapítvány: vajon mikor lehet náluk a lapzárta?

Kiváló példa erre a pár évvel ezelőtti, úgynevezett rabszolgatörvény esete. Amikor például a nem kormánypártinak tartott sajtó (és az ellenzéki politikusok) a 2018. évi CXVI. törvény, a Munka Törvénykönyvének 2019. január 1-től hatályos módosítását rabszolgatörvénynek nevezték el jelentős mértékben megkönnyítették a saját dolgukat: egy találó elnevezés gyorsan elterjed, az emberek is így fognak emlékezni rá, és ugyanígy erre hivatkozni is könnyebb és praktikusabb.

Hasonlóan kiváló ellenpéldaként a pedofiltörvényt hozzák fel példának az elemzésben. Az 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a módosítását gyermekvédelmi törvényként, esetleg pedofiltörvényként ismerjük, ami a kormánypárti politikusoknak és a kormánypártinak tartott sajtónak mindenképpen kedvezőbb elnevezés, mint a meleg-ellenes törvény vagy a homofób törvény. Ugyanilyen névadási versenyfutás indult meg vasárnap este is – a 444.hu például az üggyel kapcsolatban írt második cikkében, már vasárnap este megfigyelési botrányként hivatkozott az eseménysorozatra.

Jó kérdés, hogy kevesebb mint négy órával egy igencsak bizonytalan megítélésű és értelmezésű történés első magyarországi híradását követően beszélhetünk-e már “botrányról”.

A 444 szerint igen, a Pegasus-ügy, megfigyelési botrány címek elég hamar a legnépszerűbbek közé kerültek a nem kormánypártinak tartott portálokon.

Túl akarnak lőni a másikon

További érdekes részleteket is feltártak a Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzésében az ügy tálalásával kapcsolatban, amelyekről első pillantásra könnyen elsiklik a szemünk. Ilyen például az, hogy a kezdeti hír címe miként alakult át egy-egy hivatkozás, átvétel során a kirobbantó Telex még így fogalmazott:

Lelepleződött egy durva izraeli kémfegyver, az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek vele

Láthatjuk tehát, hogy az eredeti, hivatkozott hír címének megfogalmazása még igen óvatos. Ezzel szemben a 444.hu már így veszi át a hírt:

Újságírókat, ellenzékinek gondolt közéleti szereplőket hallgat le a kormány

Ők tehát már biztosra vették a címben, hogy a magyar kormány áll az állítólagos lehallgatás mögött. Érdekesség, hogy később ezt meg is változtatták egy sokkal óvatosabb címre:

Kép: Transzparens Újságírásért Alapítvány / ojim.hu

Az érdeklődés fenntartása mindenek felett

Az ilyen médiaszenzációk egyik kulcsa, hogy a sztorit végig a felszínen kell tartani. Ezt segíti az, hogy ha időnként újabb és újabb oldalait, mellékszálait lehet elővenni a történetnek. Ezek az ún. szekunder tartalmak az emberek érdeklődését tartják szinten, elnyújtva az időben a téma hatását. Ilyen szekunder tartalom volt pl. a 444.hu által berobbantott, majd a széleskörben átvett Varga Judit interjú

Varga Judit először teátrálisan felháborodott, majd a kérdés és a válasz törlését kérte egy interjúban, amiben azt firtatták, hogy adna-e engedélyt újságírók és ellenzékiek megfigyelésére

Az okosan megfogalmazott és jól időzített publikációról csak sokadik olvasás után értjük meg, hogy valójában egyáltalán nem biztos, hogy van bármi köze a Pegasus-ügyhöz. Annyi történt, hogy a Le Monde francia lap egyik újságírója valamikor a múltban a Pegasus-ügytől függetlenül interjút készített a magyar igazságügyi miniszterrel, ahol többek között arról is kérdezte, hogy ha valaki azt kérné tőle, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy politikai ellenfelet, elfogadná-e ezt a kérést. Varga az interjúban visszautasította a kérést, majd a Washington Post beszámolója szerint másnap kérés érkezett a szerkesztőséghez a miniszter irodájától, hogy töröljék a kérdést és Varga Judit válaszát az interjúból. A Transzparens Újságírásért Alapítvány megkereste a 444.hu szerkesztőségét a következő kérdéseket intézték feléjük:

  1. Mennyi időnek kell eltelnie, illetve milyen objektív mércének kell megfelelnie egy hírnek, hogy arra botrányként lehessen hivatkozni? Milyen megfontolások alapján döntött úgy a szerkesztőség, hogy pár órával a hír magyarországi megjelenése után már botrányként hivatkozik rá?
  2. Milyen közvetlen bizonyítékok alapján állította a 444.hu, hogy a Pegasus-ügy mögött a magyar kormány áll? Milyen okból változtatták meg később ezt a címben közölt állítást?
  3. Van tudomásuk arról, hogy a Le Monde francia lap mikor készítette Varga Judittal a 444 által is hivatkozott interjút és hogy ennek volt-e bármi köze a Pegasus-ügyhöz?
  4. Számos nem kormánypártinak tartott médium meglepően rövid idő alatt kezdett el egyhangúan botrányként hivatkozni a Pegasus-ügyre. Történt bármilyen egyeztetés a szerkesztőségek között a hír kommunikálásának módjával kapcsolatban?

A fenti kérdésekre még nem érkezett válasz.

A Telex címlapján hétfőn reggel öt anyag is már a Pegasus-üggyel volt kapcsolatos. Kép: Transzparens Újságírásért Alapítvány / ojim.hu

Szintén érdekes és példaértékű jelenség az is, hogy a Telexen a Pegasus-ügy kirobbanásának reggelén, 8:00-kor, vélhetően időzítve megjelent egy “Hogyan tudják feltörni a telefonomat és mit tehetek ellene?” című, szintén elég hosszú, tech-életmód jellegű, jó tanácsok írás. Az elemzést készítők írtak a Telex szerkesztőségének is:

  1. Mennyi időnek kell eltelnie, illetve milyen objektív mércének kell megfelelnie egy hírnek, hogy arra botrányként lehessen hivatkozni? Milyen megfontolások alapján döntött úgy a szerkesztőség, hogy pár órával a hír magyarországi megjelenése után már botrányként hivatkozik rá?
  2. Milyen megfontolásból időzítették az emberek megfigyeléstől való félelmére építő cikket a Pegasus-ügy reggelére? Korábban legyártott, ekkorra betervezett cikkről van szó vagy az éjszaka folyamán írták meg?
  3. Miért döntöttek úgy, hogy Orbán Viktort rakják a kiemelt képre a Pegasus-ügyet kirobbantó cikkükben, amikor nincs bizonyított köze az ügyhöz?
  4. Számos nem kormánypártinak tartott médium meglepően rövid idő alatt kezdett el egyhangúan botrányként hivatkozni a Pegasus-ügyre. Történt bármilyen egyeztetés a szerkesztőségek között a hír kommunikálásának módjával kapcsolatban?

megkérdezték továbbá, hogy milyen megfontolásból időzítették az emberek megfigyeléstől való félelmére építő cikket a Pegasus-ügy reggelére? A Telextől szintén nem érkezett még válasz.

A közösségi média is rásegít az ügy elharapódzására

A közösségi média trendjeit ismerők nyilván azt is jól látják, hogy a Pegasus-üggyel kapcsolatos anyagok igen jól  mennek ezeken a felületeken. Érdekes, hogy az ún. fact-checkerek egyes sztorikkal kapcsolatban kínosan ügyelnek az állítások bizonyítottságára, a megfigyelési üggyel kapcsolatban azonban teljesen ignorálják azt a tényt, hogy minden állítás és feltételezés egy a köz számára eddig teljesen ismeretlen és hozzáférhetetlen adatbázison alapul.

Míg a Hunter Biden üggyel kapcsolatos híreket az orosz titkosszolgálat dezinformációs kampányaként hivatkozva törölték a felületekről, most egy nem publikus adatbázison alapuló bizonyítatlan értesüléseket engednek terjedni.

Mindezt ráadásul annak ellenére hogy mind az NSO, mind az érintett cég, mind pedig az összes érintett kormány is kategorikusan tagadja a történteket. Vajon a Facebook és a Twitter miért nem címkézi megerősítetlen információként a fenti cikkeket?

Ez már a kampány része lenne?

Az kormánykritikus ezalenyeg.hu internetes portál teljes kampányüzemmódra kapcsolt: gyakorlatilag országos egyéni választókerületi szinten más-más címmel közlik ugyanazt a hírt. Habár nem nyert bizonyítást az az állítás, hogy a kormánynak valóban köze lenne a lehallgatáshoz az ellenzéki portál már a potenciális helyi kormánypárti politikusokat is bevonja az ügybe. Nem beszélve arról, hogy ezek a cikkek azt sugallják, hogy a kormánypárti politikusok bármelyik polgárt lehallgathatják.

Futószalagon gyártott vezető hírek. Kép: Transzparens Újságírásért Alapítvány / ojim.hu

Transzparens Újságírásért Alapítvány / ojim.hu

Előző sztori

Ingyenes a tram-train a végleges menetrend kialakulásáig

Következő sztori

Idén is Lótusznapok a Füvészkertben!