/

A moratóriumban maradás hosszabb távon több kockázattal járhat, mint előnnyel – közölte az MNB

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válsághelyzet kialakulásakor a kormány hiteltörlesztési moratóriumot, azaz a részletfizetés ideiglenes felfüggesztését rendelte el 2020. március 19-től. Az MNB szerint azok számára, akik tehetik, a törlesztés folytatása lenne most a racionális döntés, hiszen a jövedelemteremtési lehetőségek a krízis elmúltával visszatértek.

A járvány első éve

Magyarországon és az Európai Unióban is a moratórium bevezetése logikus döntés volt a járvány kezdetén. A pandémia súlyosságát, a vakcinák kifejlesztését, a hatékony hazai egészségügyi válaszlépések tempóját és mindezek alapján a lakosság jövedelmi-törlesztési helyzetének alakulását jelentős mértékű bizonytalanság övezte, így a hitelek bedőlésének megelőzése, a munkahelyek és a családok jövedelmének megtartása indokolta az adósok belépését a moratóriumba – emelte ki a jegybank.

Családok százezrein segített

A közleményük szerint a moratórium a járvány felfutó szakaszában, egészségügyi és munkalehetőség szempontjából kiszolgáltatott családok százezreinek jelentett hatékony és átmeneti válságkezelő megoldást. Az MNB szerint nem igazak azok a felvetések, amelyek most, utólag, “racionális” fejjel hibáztatják az MNB és a kormányzat kommunikációját a fizetési stop igénybevételének fontosságáról.

Az ügyfelek számára élet- és anyagi helyzetük szempontjából legkedvezőbb megoldást javasolja most a jegybank, ami összhangban áll az eddigi, fizetési stoppal kapcsolatos kommunikációjukkal:

Aki anyagilag megteheti, célszerű minél hamarabb folytatnia a törlesztést.

Mostanra viszont a járvány harmadik hullámának végével, az emelkedő átoltottsággal és gazdaság gyors újranyitásával a megfelelő jövedelemmel, törlesztési forrással bíró ügyfelek számára a moratóriumban való maradással elérhető előnyt hosszabb távon meghaladhatják a kockázatok, az, hogy fölöslegesen nő meg a hitelük futamideje és a teljes visszafizetendő összeg – tették hozzá.

Mire számíthat, aki folytatja a részletfizetést?

Az MNB 2020 tavaszától sajtóközleményeiben, a vezető médiaportálokon megjelentetett szakmai cikkeiben és honlapja Moratórium kérdések és válaszok menüpontjában folyamatosan tájékoztatott arról, hogy a moratórium alatt a vissza nem fizetett hitel tőkerészére a bankok kamatot és díjat számítanak, ezek megnövelhetik a teljes futamidőt és a visszafizetendő összeget. Ezeket a kamatokat és díjakat viszont nem “csapják” hozzá a tőketartozáshoz, nem lesz kamatos kamat, és a moratóriumot követő futamidő alatt egyenlő részletekben fizethető meg. A törlesztés újbóli megkezdésekor az ügyfél havi terhe ugyanannyi lesz, mint a fizetési stop elrendelésekor, a változó kamatozású hitelek kamata, így törlesztőrészlete viszont módosulhat – írta a jegybank.

Korábban folyamatosan visszautasították azokat a valótlan állításokat, amelyek szerint az adósok összes terhe a moratórium lejártakor váratlanul nő majd meg, illetve, hogy a moratóriumból kilépőknek megugrik a törlesztőrészlete. Az MNB kiemelte, hogy a lakossági adósok tartozásuk összegéről, hitelük jellemzőiről az idei első hónapokban részletes írásbeli tájékoztatás kaptak bankjuktól is.

MTI

Előző sztori

Szúnyogirtás nélkül maradunk ezen a héten

Következő sztori

Szeged ezüstérmes a megyeszékhelyek patkányészlelési listáján