Egy ereklye hányattatása: Merkúr kincstárnok volt az első vétkes

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Országalapító uralkodónk 1038-ban bekövetkezett halála után szinte azonnal épülni kezdett az a kultikus háló, az a mítosz-szövedék, ami István király alakját a népi legendáriumban a legnagyobbnak illó magasságba emelte. Ez azonban nem védhette meg az országot a trónviszályok okozta szenvedéstől.

A nagy király bebalzsamozott és épségben megmaradt jobb keze ősidők óta tisztelettel övezett ereklyénk. Nemzetképünk egyik szimbóluma. Az évszázadok alatt viszontagságos sorsot élt meg: már a kezdetekkor nyoma veszett. Történt, hogy a fehérvári káptalan a zűrzavaros időkben meg akarta védeni a királyi holttestet, ezért a bazilikában álló márványszarkofágból az altemplomban lévő sírkamrába rejtette. A jobb kezet viszont, aminek csodás erőt tulajdonítottak, leválasztották a testről, és a bazilika kincstárába vitték.

Jó négy évtized telik el aztán. 1083-ban járunk, László király uralkodása idejében. Épp István király szentté avatási szertartása van soron. A szokásrend szerint a sírt fölbontották, hogy a szentelési ceremóniát elvégezhessék. A kincstár őre akkoriban Merkúr prépost, akit László király egyszerűen kitilt a sír közeléből. Az uralkodó tud már valamit… És amint fölnyílik a koporsó, akkor látják, hogy a szent király teteméről hiányzik a jobb kéz az uralkodói pecsétgyűrűvel.

Senki az ott lévők közül nem tudta a titkot, a kéz egykori leválasztását s a kincstárba elrejtését. László király viszont hallotta hírét, hogy Merkúr, a kincstárnok szenvedélyes ereklyegyűjtő – ezért is tiltotta el a sír közeléből. Hamar kiderült, hogy a kincstárnok a királyi jobbot egyszerűen ellopta, és a Biharban lévő családi monostorába vitte. László király tapintatból elfogadta az átlátszó mesét: egy angyal bízta Merkúrra az ereklyét, hogy biztonságban legyen – s a legendát hitelesítve parancsba adta a Szent Jobb monostor megépítését. Ez lett az ereklye középkori őrző helye, s a köréje épült mezőváros viseli a Szentjobb – románul Sîniob – nevet. A hányattatásnak azonban korántsem lett vége. Hosszú az út, amíg az ereklye végső helyére, a Szent István Bazilikába került, de erről a kalandos történetről majd máskor…

A magyar katolikus egyház a Szent Jobbnak már a korai időkben is külön ünnepnapot szentelt, ezt egykor országszerte megülték. Az ereklye 938 évvel ezelőtti megtalálásának emléknapja holnap lesz: május 30-án lelték meg az elveszettnek hitt mítikus emléket, és ezt már az ősi, XIII. század eleji kalendáriumaink is számon tartották.

Az ereklye kivételes erejét és az azt körölölelő tiszteletét jelzi: a régi magyar nyelvben a Szent Jobb és a Szent Jog – két, azonos értékű szinonim kifejezésként élt.

*
Post scriptum:

Épp ennek az írásnak beszegésekor, délben jött a gyászhír: a tudós kultúrtörténész, aki a magyar őslegendák – s így a Szent Jobb mítosz – egyik legismertebb, fáradhatatlan kutatója volt, Jankovics Marcell filmrendező, író, grafikus, a Nemzet Művésze 80 éves korában elhunyt.

Nyugodjon békében.

Előző sztori

Nappal is kipróbálták a tram-traint Szegeden!

Következő sztori

Koronavírus: tovább javult a járványhelyzet