Húsvéti kvíz 2.

A húsvétról napjainkban sokaknak a tavasz, a nyúl,  a sonka és a tojás, illetve a hosszú hétvége jut eszébe. Miből alakult ki a magyar húsvét szó?

Hogy miért tojik a húsvéti nyuszi tojásokat? Erre többféle magyarázat létezik. Az egyik szerint: Ostranak - a tavasz és a megújulás istennőjének – volt egy madara aki színes tojásokat tojt. A tavasz ünnepén az istennő nyúllá változtatta a madarat, aki átváltozása után, továbbra is tojta a tojásokat. De vajon miért változtatta át Ostra a madarat?

A tojások a kereszténység megjelenése előtt is a termékenység szimbólumai voltak. A piros szín Krisztus vérét szimbolizálja, de mit jelképez maga a tojás?

A húsvét egyik legelterjedtebb hagyománya a locsolkodás. Eredetileg egy vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. Mi volt ennek a napnak a népi elnevezése?

Nagyszombaton vége a 40 napos böjti időszaknak, újra ehetünk húst. Melyek a hagyományos húsvéti ételek?

A világ legnagyobb csokitojása az Argentin Miramar városában készült. A hat méter magas tojáson egy harminc fős, cukrászmesterekből és Down-kóros gyerekekből álló csapat dolgozott. Mi lett a csokitojás sorsa?

A húsvéthoz számos népi hiedelem is tartozik. Nagypénteken tilos volt bizonyos házimunkák elvégzése. Ilyen volt pl. a mosás és a tűzrakás is.  Ezen a napon nem sütöttek kenyeret sem. Mi történt a babona szerint, ha ezen a napon mégis készült kenyér?

A magyar húsvéti szokások is különlegesek, de külföldön is létezik számos érdekes húsvéti tradíció. A spanyolok csontváztáncot lejtenek, a görögök törnek-zúznak és a franciák óriás omlettet sütnek. Haux városában húsvét hétfőn készül a gigareggeli. Hány tojást használnak fel az omletthez?

Nagypéntek hajnalán a patakban fürdés, vagy a friss kút vízzel való mosdás egész évre biztosította az egészséget és a szépséget. A hideg víz a férfiakat megóvta a ragyától, a nőket a szeplőtől. Hogy hívták ezt a vizet?

Egy különleges nagypénteki népszokás, melyet Róheim Géza néprajzgyűjtő jegyzett fel az 1920-as években. A Göcseji férfiak hajnalban kezükben egy pálcát szorongatva meztelenül futottak ki az ajtón és körberohanták a házukat. Közben ezt kiabálják: „Patkányok, egerek, csótányok, poloskák, oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok.” Napjainkban ennek a szokásnak a felelevenítését csak azoknak javasoljuk, kik a húsvétot elzártan szeretnék tölteni. Mi lehetett a célja ennek a nem mindennapi cselekedetnek?