/

További részletek derültek ki az egyetemek új finanszírozási rendszeréről

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A következő tanévtől a teljes felsőoktatási rendszerre új finanszírozási rendszert vezetnek be. Míg eddig az állami támogatás jórészt a felvett diákok számától függött, a jövőben meghatározó szempont lesz a tudományos, kutatási tevékenység is, sőt az infrastruktúra fenntartása után is külön forrást kapnak az intézmények – írja a Magyar Nemzet.

A lap szerint hétről hétre bővül a modellváltó egyetemek köre, egyre több intézmény szenátusa jelenti be, hogy az alapítványi működtetés mellett döntött. Mindez a rugalmasabb gazdálkodás lehetőségét is magával hozza az érintetteknek, ám a következő tanévtől egy valamennyi egyetem pénzügyeit érintő, átfogó változás is életbe lép.

A hazai felsőoktatási intézmények állami normatívája ma létszámalapú, vagyis az elsősorban az intézmény méretétől, a hallgatók számától függ. A kormány tervei szerint azonban a következő tanévtől az egész felsőoktatásra vonatkozóan bevezetnek egy háromlábú finanszírozási rendszert, amelyben külön támogatás vonatkozik az oktatás költségeire (továbbra is hallgató arányos elosztásban), az üzemeltetés, az épületek fenntartásának fedezésére és a tudományos, kutatási tevékenység finanszírozására.

Utóbbit a hírek szerint egyrészt a jelenlegi tudományos mutatók – például a minősített kutatók száma és a publikációs aktivitás –, másrészt a releváns egyetemi rangsorban elfoglalt helyezés alapján finanszírozzák. A kapott támogatás tehát sokkal jobban függ majd attól, ki mit tesz le az asztalra.

– Az osztrák mintán alapuló megoldás célja, hogy a magyar felsőoktatási intézmények versenyképesebbé váljanak. Az intézmények számára a finanszírozás kiszámíthatóbbá válik, jobban illeszkedik az egyetem és az ellátandó feladat sajátosságaihoz.

A szereplőket az objektíven mérhető és számon kérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárások meghatározásával teszik érdekeltté a hatékonyság és a minőség javításában – közölte a Magyar Nemzet érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, de az biztos, hogy az egyetemek gazdálkodása kiszámíthatóbbá és stabilabbá válik. A megítélt állami támogatás nemcsak az adott költségvetési évre szól majd, hanem 15-20 éves keretszerződéseket köt az állam a felsőoktatási intézményekkel, amiben kijelölik a fő fejlesztési irányokat, és ezen belül rövidebb,

három-öt éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznának létre, így az egyetemek hosszabb távra tudnak tervezni.

A reform egyébként nem új keletű, már a 2014-es felsőoktatási stratégiában előrevetítette a szaktárca, hogy a meglévőnél sokkal ösztönzőbb finanszírozásra van szükség az ágazatban,

a létszámarányos pénzosztás ugyanis sem az egyetemet, sem a hallgatót nem motiválja jobb teljesítményre.

Az alapítványi fenntartásba kerülő, modellváltó egyetemek az említett szerződések keretében meg is kapják az ingatlanokat, amelyekben működnek, és kikerülnek az államháztartási törvény alól, vagyis egyszerűbben pályázhatnak vagy épp szerződhetnek üzleti partnereikkel, hiszen jelentősen csökkennek a bürokratikus terheik is.

Fontos továbbá, hogy az idén és jövőre megemelkedik az oktatók fizetése is. Stumpf István kormánybiztos már elmondta, hogy

két lépcsőben 15-15 százalékos béremelést hajtanak végre a felsőoktatásban.

A saját bevételek alakulása függvényében persze az egyetemek akár még ennél jobban is megfizethetik a dolgozóikat.

A magyar felsőoktatás fejlesztését ráadásul soha nem látott mértékű uniós pénzzel is megtámogatják a következő években. A 2021 és 2026 közötti időszakra legalább 1500 milliárd forintot ígért néhány hete Orbán Viktor kormányfő.

Előző sztori

Szegedi kutatók oszlatnak el tévhiteket a vakcinákról

Következő sztori

Bekeményítenek a rendőrök Csongrád-Csanádban (is)

Legutóbbi hasonló cikkek