Letoha Tamás: a kínai vakcina széles körű védelmet ad, előnye az egyszerűségében rejlik!

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Miért késlekedhetnek a kínaiak a vakcina dokumentációjával, hogyan működnek a már engedélyezett oltóanyagok, van-e különbség köztük, milyen mellékhatásokra lehet számítani – többek között erről beszélt az Átlátszónak dr. Letoha Tamást. A kutatóorvos 2020 februárja óta vesz részt a koronavírus-vizsgálatban. Szerinte semmi meglepő nincs abban, hogy a kínaiak lassan fedik fel kutatásuk eredményeit, ugyanakkor hangsúlyozta, minden oltóanyag biztonságos és hatékony.

“A koronavírus elleni védőoltások leghagyományosabb típusa elölt koronavírusra támaszkodik”

– kezdte az Átlátszónak dr. Letoha Tamás. A szegedi kutatóorvos 2020 februárja óta molekuláris szinten vizsgálja a SARS-CoV-2 koronavírus- és gazdasejt-interakciókat.

Letoha szerint “ilyen inaktivált vírus-alapú vakcina a kínai Sinopharm BBIBP-CorV elnevezésű vakcinája, ami itthon múlt héten kapta meg az engedélyt. A technológia előnye az egyszerűségében rejlik: a replikációra képtelen koronavírust a szervezetbe jutva a szöveti falósejtek bekebelezik, megemésztik és a vírusburok legjellemzőbb részeit a sejtfelszínen prezentálva segítik a fertőző koronavírus ellen létrejövő specifikus immunválasz kialakulását.”

Hangsúlyozta, ilyen oltás többek között a járványos gyermekbénulás elleni, inaktivált poliovírust tartalmazó Salk-féle vakcina.

A kutatóorvos azt is mondta,

“az inaktivált vírussal történő védőoltás igen szélesspektrumú immunitást biztosít, ami hatékony lehet a hasonló fehérje elemekkel bíró egyéb koronavírusok ellen is.

Ezt támasztja alá kínai kutatók múlt héten megjelent tanulmánya is, amiben kimutatták, hogy a Sinopharm BBIBP-CorV vakcinájával immunizáltak antitestjei hatékonyan közömbösítették a dél-afrikai koronavírus variánst.”

Úgy folytatta, “az inaktivált koronavírussal történő immunizáció így

széles körű védelmet ad, és hatásában emlékeztet a fertőzésen tünetmentesen átesettekre is.

Náluk az immunrendszer hatékonyan akadályozta meg a vírus nagymértékű szaporodását, ezzel magyarázhatók az elmaradt vagy enyhe tünetek, ez pedig előrevetíti, hogy az elölt vakcinával oltottak esetében hosszú távú immunitás alakulhat ki.”

Az immunválasz kiváltása a cél

A kutatóorvos azt is mondta, a Magyarországon forgalomban lévő többi oltóanyag a tüskefehérje RNS (Moderna illetve Pfizer) vagy DNS (AstraZeneca, Szputnyik V, Johnson and Johnson) szintű genetikai kódját juttatja be az emberi szervezetbe. Ez is kiváltja az immunválaszt.

“Hasonló dolog történik, mint a koronavírus-fertőzés esetében, amikor is az emberi sejtek kezdik el termelni a vírusburkot. Ugyanakkor az emberi sejtekbe jutott örökítőanyag nem képes replikálódni, így az immunválasz itt nem válik ellenőrizhetetlenné, mint a természetes fertőzés esetében bizonyos esetekben előfordul”- mondta.

Letoha azt is hangsúlyozta, hogy az oroszok azért használnak 2 különböző fajtájú adenovírus-variánst, hogy az első dózis esetében az adenovírus 26 ellen fellépő immunválasz a második, más fajtájú adenovírust bejuttató dózis hatékonyságát ne csökkentse.

Letoha szerint mindegyik oltóanyag biztonságos és hatékony a koronavírus ellen.

Gyógyszeripari érdekek miatt hallgatnak

“Az inaktív vakcinák – mint például a kínai – hátránya, hogy ezek előállítása relatív egyszerű, így a technológia iparjogvédelmi szempontból egy rémálom: bárki, aki inaktivált koronavírus-vakcinát gyárt, az felhasználhatja a másik, szintén inaktivált koronavírus alapú vakcinát fejlesztő eredményeit.

Azaz, itt a technológia egyszerűsége nem képes olyan mértékű védelmet nyújtani, ami a fejlesztőt megvédené a versenytársaktól.

A modern gyógyszeriparhoz elengedhetetlen preklinikai és klinikai fejlesztések költségei pedig olyan magasak, amelyek szinte megkövetelik, hogy a fejlesztők olyan technológiába fektessenek, amelyek piaci hasznát a technológia komplexitásából eredően mások nem tudnak elorozni. Ez a fajta hozzáállás a gyógyszeriparban nyílt titok” – mondta a gyógyszeripart jól ismerő kutatóorvos.

Letoha Tamás állítja,

“a kínai Sinopharm fázis 3 eredményei is azért látnak nehezen napvilágot, hogy megakadályozzák, más, ugyanezen technológiát használó versenytársak hozzájutását az eredményekhez.

Akik ezek után már a Sinopharm klinikai vizsgálatainak eredményeit felhasználva tudják saját vakcinájukat engedélyeztetni. Ilyen versenytársakból pedig nincs hiány: Európában a sokak számára ismeretlen, de több piacon lévő vakcinát kifejlesztő Valneva oltóanyaggyár is β-propiolaktonnal inaktivált koronavírus-vakcinát fejleszt.”

Világszerte bíznak a kínai vakcinában

A kutatóorvos szerint a kínaiak által is használt technológia iránti bizalmat jellemzi, hogy az Egyesült Királyság, ami egyébként otthont ad a világ egyik legfelkészültebb oltóanyagfejlesztőinek, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca konzorciuma által kifejlesztett csimpánz adenovírus alapú koronavírus-vakcina mellett a Valneva oltóanyaggyár β-propiolaktonnal inaktivált koronavírus vakcinájából foglalt le a legtöbbet: szám szerint 100 millió adagot.

A DNS, RNS alapú technológiák piaci előnye, hogy csak nagyon kevés gyártó képes ezen oltóanyagok előállítására, így nagyon kevés versenytárs miatt a gyártók befektetéseinek haszna kizárólag a gyártónál csapódik le.

“Az eredményeket pedig más gyártók, akik nem rendelkeznek az oltóanyagot előállítani képes komplex gyártástechnológiával, nem tudják elorozni. Könnyebbség az is, hogy az előállítás nélkülözi a patogén vírusrészecskéket” – mondta az Átlátszónak Letoha Tamás.

A kutatóorvos arra is emlékeztet, több új tanulmány van, amelyek azt mutatják, hogy az RNS vagy DNS alapú tüskefehérje-oltóanyagok a dél-afrikai mutáns esetében szignifikáns hatáscsökkenést mutatnak.

“A csak a tüskefehérjével immunizáló oltóanyagokat a számítógépes programokhoz hasonlóan egy-egy újabb mutáns megjelenésével „upgradelni” kell.

Ezen mutánsok megjelenése pedig a tüskefehérje alapú vakcinák használatával egyre valószínűbb: hiszen az eredeti tüskefehérjére irányuló immunválasz közömbösítő hatása alól az új mutánsok hatékonyan kiszelektálódnak. Az RNS ill. DNS oltások esetében a védőhatás időtartama a klinikai vizsgálatok 2 hónapos időtartamára szorítkozik. Jelenleg még az sem ismert, hogy a COVID–19 megbetegedést kivédő hatás mellett ezen oltások képesek-e a fertőzés megakadályozására. Mivel ezt még senki nem mérte” – tette hozzá.

Biztató eredmények, újabb oltóanyagok

A tömeges védőoltás biztató jeleket hozott Izraelben. A Pfizer mRNS alapú vakcinája hatékonyan mérsékli a fertőzés átadását is. “Azonban egyre több híradás számol be arról, hogy ugyanezen vakcinával oltottak újrafertőződtek. A gyártó véleménye az, hogy a 2 oltásból álló vakcina esetében a teljes hatékonyság csak a két héttel a második védőoltást követően várható és ezen az időszakon belül még az oltottak még a betegség kialakulásával szemben sem tekinthetők 100%-ban védetteknek” – magyarázta Letoha Tamás.

A kutatóorvos azt is mondta, komoly reményeket fűznek a Johnson and Johnson 1 dózisú védőoltásához. “Ott egy darab masszív dózisú (100 milliárd) adenovírussal juttatják a tüskefehérje kódoló DNS-t az emberi szervezetbe, ezzel segítve a gyors immunizációt. Azonban még ez esetben sem ismert, hogy az eredeti koronavírusra fejlesztett vakcina hogyan véd majd a mutánsok ellen, illetve hogy a védőhatása milyen hosszú távú lesz.”

“A vakcinák legújabb típusa viszont már nem genetikai kódot, hanem fehérjedarabkákat juttatnak a szervezetbe.

A gyártás során itt sem kell foglalkozni a virulens vírus inaktiválásával, ugyanakkor nincs sejtekbe juttatott genetikai kód sem. Erre a technológiára épít a 3. klinikai fázist hatékonyan abszolváló Novavax” – árulta el.

Letoha Tamás szerint az eljárás előnye, hogy a nanorészecskéket leginkább a falósejtek veszik fel. Hatékonyságát a klinikai vizsgálatok is igazolják:

az Angliában zajló a fázis 3 klinikai vizsgálatokban 89,3%-os hatékonysággal védett a COVID–19 megbetegedés ellen.

“Itt már az esetek 50%-át az új brit mutáns okozta. A Dél-Afrikában zajló 2b fázisú klinikai vizsgálatokban a Novavax 60%-os hatékonyságot mutatott az enyhe, középsúlyos és súlyos COVID–19 esetek kivédésében. Ugyanakkor itt az esetek 90%-át a más vakcinák ellen igencsak rezisztensnek mutatkozó dél-afrikai variáns okozta” – folytatta.

A mellékhatás valójában reakció

“A védőoltások célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása mesterségesen előidézett immunitással” – mondta az Átlászónak Letoha Tamás. Hangsúlyozta, a védőoltással többfajta védettség alakulhat ki, az eddigi adatok szerint a tünetes COVID–19 megbetegedés kialakulását gátolják.

“Jelenleg még nincs arra klinikai adat, hogy az oltott személy nem oltottól elkaphatja-e a fertőzést vagy átadhatja-e neki. Az viszont egyre valószínűbb, hogy az oltottakban az eredeti SARS-CoV-2 szintje alacsonyabb lesz, még akkor is, ha a fertőzést elkapják. Hiszen betegség súlyossága elleni védelem csak az alacsonyabb vírusszámmal magyarázható” – mondta.

Mivel sokan tartanak az oltás mellékhatásaitól, erre is rákérdeztünk a kutatóorvosnál.

“A kínai vakcina esetében tapasztalt mellékhatások valójában az immunrendszer aktiválódásából eredő hatások,

amelyek lehetnek lokálisak, úgymint a beadás helyén tapasztalt bőrmelegség, duzzanat, keményedés vagy csomó, viszketés, vagy a szervezetet egyéb helyein fellépőek, mint a fejfájás, hőemelkedés, fáradékonyság, izomfájdalom, ízületi fájdalom, köhögés. Az ennél súlyosabb mellékhatások, mint például az allergiás reakciók fellépte extrém alacsonyak” – mondta Letoha. Mivel a kínai oltónyag esetében egy inaktivált vírusról van szó, a vírusburokkal szemben fellépő allergiás reakció viszonylag ritka.

“A tüskefehérje genetikai kódját az emberi sejtekbe juttató modern vakcinák esetében, ahol az ember saját sejtjei gyártják le a tüskefehérjét, így az immunválasz, hasonlóan a vírusfertőzéshez, a tüskefehérjét termelő emberi sejtek ellen irányul, emiatt pedig a mellékhatásokat az oltottak nehezebben élik meg. Persze itt is személyenként változó ezen mellékhatások szubjektív megélése” – mondta.

Azt is hozzátette, “teoretikusan azonban egy, a falósejtek által gyorsan bekebelezett vírusfehérjétől, legyen az a kínai Sinopharm inaktivált koronavírust tartalmazó BBIBP-CorV vakcinája vagy a Novavax csúcstechnológiájú tüskefehérje részecskéje, kevesebb mellékhatás várható, mivel a falósejtek az oltóanyaggal a szervezetbe juttatott vírusfehérjéket gyorsan bekebelezik és a kialakuló immunválasz így nem célozza a testi sejteket.”

(via Átlátszó)

Előző sztori

Kilenc év börtönt is kaphat a rablóvá avanzsált, TÁNCOS LÁBÚ szegedi jogász

Következő sztori

Szabó Tamás lett a Szegedi Járásbíróság elnöke

Legutóbbi hasonló cikkek