Még nem akar nyitást a magyarok többsége

A Magyar Nemzetnek készített felmérés szerint a tavalyi év végéhez és az idei év elejéhez képest viszont helyet cserélt a kormányzati intézkedéseket túl szigorúnak és az azokat nem elég szigorúnak tartók táborának mérete:

még mindig jelentős kisebbségben van (22 százalék), de valamivel nőtt a nyitáspártiak tábora.

A további szigorításokat kívánók (11 százalék) és a jelenlegi korlátozásokkal elégedettek (59 százalék) aránya összeadva jelenleg hetvenszázalékos. Az oltások számának növekedésével, illetve a jobb idő beköszöntével azonban várhatóan a nyitást pártolók aránya növekedni fog a Nézőpont Intézet szerint. Már csak minden tizedik magyar állampolgár szigorítana tovább az intézkedéseken, tavaly ősszel még volt, hogy a negyven százalékot is meghaladta a korlátozó intézkedések számát sürgetők aránya. A novemberben bevezetett szigorítások azonban a közvélemény számára kielégítőek voltak.

A kutatásból az is kiderül, hogy a vírussal kapcsolatos intézkedések megosztják a baloldali szavazótábort: az Orbán Viktor munkájával elégedetlenek majdnem fele is a jelenlegi vagy szigorúbb intézkedések pártján van, 39 százalékuk ugyan nyitáspárti, de jelentős a körükben a további szigorításokat kívánók aránya is (18 százalék).

A leginkább nyitáspárti demográfiai csoport a legfiatalabb korosztály, de a 18–29 évesek körében is kevesebben vannak ezen az állásponton (41 százalék), mint amennyien elégedettek vagy akár további szigorítást tartanának kívánatosnak (50 százalék).

Érdekesség továbbá, hogy Budapesten is bőven többségben van a jelenlegi szabályozással elégedettek tábora (56 százalék), valamint nincs szignifikáns különbség a további nyitást (18 százalék) és a további szigorítást (15 százalék) igénylők között, tehát nem csoda, hogy a nyitást követelő fővárosi tüntetések rendkívül kevés embert mozgattak meg.