Kultúra

A Szegedet is megjárt fizikus professzor, aki a Hold igézetében lett világhírű

A Szegedet is megjárt fizikus professzor, aki a Hold igézetében lett világhírű

2021. február 6., szombat
A Szegedet is megjárt fizikus professzor, aki a Hold igézetében lett világhírű

Burokban született. Tudjuk, amennyire szimbolikus dolog ez, annyira életveszélyes is. Kivált a régi időkben. S akkor még 1900-at írtak. De az újszülött túljutott a természetcsapdán.

Nem úgy pár év múlva: a rettegett betegség, a torokgyík kapta el. És az orvosok már lemondtak róla… Hát, nem a doktoroknak lett igaza! A kisember csodás módon fölépült, és elindult különös életútján. A templomépítő lelkész fia volt. Úgy hívták: Bay Zoltán. Akkor még Zolika. Kivételesen éles eszű – így emlékeztek rá a korabeliek. Álmodozó volt: „Gyermeki fantáziámat különösen a Hold izgatta” – így mesélte évtizedekkel később. „A Holdat ott láttam elsétálni a torony mögött, s azt kérdeztem a felnőttektől: Ha felmásznék a toronyra, meg tudnám-é tapogatni a Holdat?”

Az álom beteljesült. Meg tudta tapogatni, ha nem is ujjaival. Ez épp 75 éve történt. 1946. február 6- án a távíróberendezések szenzációs hírt küldtek világgá: a kutatástörténetben elsőként egy magyar tudóscsoportnak sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni. Egy évnyi kísérletsorozat betetőzése volt, a hattagú csapat a Bay-módszer révén érte ezt el. A sikeres budapesti kísérlettel a modern asztrofizika egyik új ága, a rádiócsillagászat született meg. Az eljárás kidolgozója világhírű lett. Nem túlzó a titulus: Bay Zoltánt tartják e tudomány, a radarcsillagászat atyjának. És ez csak az egyik nagy eredménye! Hasonló jelentőségű volt a fotoelektron sokszorozás általa felfedezett eljárása, a részecskeszámláló megalkotása, vagy a méterdefiníció új, fénysebességre alapozott meghatározása és a „fényméter” nemzetközi elismertetése.

De honnét jött ez a kivételes tehetségű ember, Szent-Györgyi Albert és más világhírű kutatók barátja, tudóstársa?

Békés vármegyében, Gyulavári református parókiáján született 1900 nyarán. Édesapja indította el a műveltségszerzés útján. A família tagjai akkor már három generáción át mászták meg a tudáslétrát: a dédapa még telkes jobbágy volt, a nagyapa már kicsiszolt, az agrárgazdasághoz értő uradalmi kasznár, az ő fia pedig – a későbbi tudós papája – a művelt lelkész. Az ifjú Zoltán a debreceni Református Kollégiumba került, olyan iskolatársak közé, mint Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Németh László, akik a művészetek felé vonzották, irodalmi és zenei műveltsége, jeles zongoratudása is afelé terelte volna – de akkor felfedezte a nagy fizikus, Eötvös Loránd életművét. Ezzel el is dőlt minden. Pázmányos egyetemistaként a legjobb mesterek keze alatt ért maga is fizikussá, s a legmagasabb fokozattal doktorát. Következett a fizikatudomány akkori európai fellegvára, Berlin, két év a Collegium Hungaricumban, majd két év német tehetséggondozó ösztöndíj. Újabb sikeres kutatásainak köszönhetően protektora, a nagy tekintélyű Max Bodenstein őt ajánlotta a Szegedi Egyetem elméletifizika-professzori állására.

Hat sikeres szegedi év után a budapesti Műegyetem és az Egyesült Izzó laboratóriumaiban vállalt feladatot. Szabadalmak sora jelezte sikereit. Aztán a háború mindezt megakasztotta… Majd következett az 1946-os világraszóló siker, a tudományos akadémiai aktivitás, a tudós elit azonban az alulművelt vezetők szemében gyanússá lett – Bay Zoltán a börtön elől emigrálni kényszerült. És jött az új kihívás: helytállni az Egyesült Államok tudományos világában. A Washington Egyetem professzoraként ez példásan sikerült.

A magyar fizikatudomány egyik legjelesebb képviselője mindvégig megőrizte nemzeti identitását. A kutatói kapcsolatépítés tekintélyes követe lett. 1992-ben hunyt el. Végakarata szerint hamvait szülőföldjére hozták. Gyulaváriban nyugszik. Sírfelirata Arany János-versből való: „A lélek él.” A szegedi Panteonban szobor őrzi vonásait.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.