/

Kásler szerint új jövő előtt áll a magyar egészségügy

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Videó!
Száz év múlva úgy fognak fogalmazni, hogy a magyar egészségügy előtt új jövő, új perspektíva nyílt ki – mondta Kásler Miklós az Életközelben című videósorozat legújabb adásában. Az emberi erőforrások minisztere évértékelő beszédében kitért a kormány legfontosabb eredményeire, a járványok emberekre gyakorolt hatására és a hit erejére.

A miniszter elmondta: az Emmi vezetőjeként nehéz esztendőnek élte meg az idei évet. Indulásakor a kormány nagyon szép célokat fogalmazott meg, amelyek közül egyetlenegyet sem tettek félre, és számos eredmény született. Erre példaként Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli győzelmét említette, amelyet a rendkívül nehéz helyzet ellenére is történelmi sikernek nevezett.

Kásler Miklós emlékeztetett:

a kormány évtizedes adósságokat pótol – utalt az egészségügy hetvenéves elmaradására. Ide sorolta az új egészségügyi törvény megszületését, amivel kapcsolatban kifejtette: – Száz év múlva úgy fognak fogalmazni, hogy a magyar egészségügy előtt új jövő, új perspektíva nyílt ki.

Kijelentette: a Nemzeti Kulturális Tanács létrejöttével a kormány megfogalmazta az esélyegyenlőséget, a nagy nemzeti intézmények körüli hálózatok megerősítésével pedig egy új szemlélet meghonosítására törekedtek.

A nemzeti alaptanterv létrehozását korszakalkotó eredménynek nevezte, ide sorolva a Magyarságkutató Intézet létrejöttét is. Megerősítette, hogy a magyar sportélet a járvány után is biztosított, hiszen a sport identitásunk része.

A járványok emberekre gyakorolt hatásáról elmondta: a nagy pestisjárvány átalakította az emberi szemléletmódot, a járvány morális kérdéseket vetett fel, befolyással volt az egyházra, az iskolákra, a tanításra, a szolidaritásra.

Leszögezte: a világjárványoknak mindig következményei voltak, és most is következményei lesznek.

– Az emberek egy része viszont megpróbálja elvontabb módon megítélni a járvány kitörését, és számot vet életmódjával, életszemléletével, szokásaival – emelte ki.

Erkölcsi kérdésként a járványügyi szabályok betartását említette, hogy ki mennyire tartja be a maszkviselést, hiszen a maszk hordása köztudottan a járvány terjedésének egyik alapkérdése.

Az emberek fegyelmezettségét rapszodikusnak nevezve kifejtette: a járvány első szakaszában a lakosság fegyelmezetten viselkedett, majd a kedvező hazai adatok fényében lazult a szabálykövetés. – Az emberek nem tartották veszélyesnek a járványt az alacsony halálozás miatt. Most viszont, amikor már az egész világban tombol, amikor nem lehet az országot izolálni, ilyenkor látjuk ennek a következményét – hangsúlyozta.

A tárcavezető sajnálatosnak nevezte, hogy

vannak vírustagadók, akik még mindig a gondolkodás és a vélemény szabadságára hivatkoznak. Meglátása szerint ideológiai kérdés, hogy az ember szabadsága meddig terjed ki. – Az én megközelítésemben addig terjed, amíg a többi ember szabadságát, ne adj’ Isten, az egészségét vagy az életét veszélyezteti. Ez egy jogi és etikai kérdés – szögezte le.

A hit erejéről szólva elmondta: a járvány alatt az emberek egy része egészen biztosan Istenhez fordulva keres válaszokat. A hit, a remény és a szeretet nyilvánvalóan nagyon sok ember viselkedését befolyásolja. A hit és a betegség kapcsolatáról elmondta: onkológusként halálos betegséggel foglalkozott negyven évig, és ha nagyon röviden kellene összefoglalnia a tapasztalatait, akkor így értékelné:

Isten nélkül lehet élni, de meghalni nagyon nehéz.

Karácsony közeledtével, a szentestére vonatkozó szabályok kihirdetésével kapcsolatban leszögezte: a szeretet megszületését ünnepeljük, ami nem függ össze a fizikai jelenléttel és az ajándékokkal. – A szeretet önzetlen, az idei karácsony alkalmával ne testileg, hanem lelkileg öleljük meg egymást – hangsúlyozta.

(Forrás: Facebook, MN)

Előző sztori

A kormány az önkormányzatok helyett is csökkenti az adót

Következő sztori

A negyedik gyertya

Legutóbbi hasonló cikkek