Megmutatjuk, hogyan nyerhet a válogatott Izland ellen

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A magyar labdarúgó-válogatott csütörtökön sorsdöntő Európa-bajnoki pótselejtezőt vív Izlanddal a Puskás Arénában. Tét a részben hazai rendezésű kontinensviadalon való részvétel. A Szeged-Csanád Grosics Akadémia videoelemezőjének, Paul Ceusannak a segítségével feltérképeztük a nemzeti tizenegy soron következő ellenfelét.

Utolsó nagy dobásukra készülnek

Minden bizonnyal a 2021-re halasztott Európa-bajnokság lehet az izlandi aranygeneráció utolsó esélye, hogy még egyszer részt vegyen egy világversenyen, ugyanis a keret átlagéletkora 28 év, de több mint tíz játékos már a harmincas éveit tapossa.

Az északi válogatott az elmúlt években üde színfoltja volt az európai labdarúgásnak: a 2016-os kontinenstornán Magyarország mögött az F csoport második helyén lépett tovább a legjobb 16 közé, ahol nem kis meglepetésre az angolokat búcsúztatta 2-1-gyel. A negyeddöntőben a későbbi győztes Franciaország jelentette a végállomást.

A 2018-as vb-selejtezőcsoportjukat megnyerték, többek között Horvátországot, Ukrajnát és Törökországot is maguk mögé utasítva. Az oroszországi tornán aztán nem sikerült megismételni a kvalifikáció során nyújtott bravúros teljesítményt, egy ponttal a D csoport utolsó helyén végeztek Horvátország, Argentína és Nigéria mögött.

A dicső korszak végéhez közelít Erik Hamrén csapata, ezt jól mutatja az is, hogy az idei öt tétmérkőzésükből mindössze egyet tudtak megnyerni, jóllehet, a Románia elleni Eb-pótselejzető volt a legfontosabb ezek közül.

Szintén a magyar válogatott mellett szól, hogy Izland az Eb-selejtezők során mindössze a csoport két leggyengébb csapatát Andorrát (2-0), valamint Moldovát (2-1) tudta legyőzni idegenben.

Hosszú labdákkal operálnak

Paul Ceusan, a Szeged-Csanád GA videoelemzője öt mérkőzés (Törökország, Moldova, Kanada, El Salvador, Románia) alapján készített analitikát az északi válogatottról.

Elmondta, nagyon percízen begyakorolt 4-4-2-es felállásban játszanak. A támadás során a szélső középpályások kihúzódnak egészen az oldalvonal mellé, a két csatár pedig a középső védők között helyezkedik el, vagy adott esettben az egyik belső és a szélső védő között.

Kiemelte, általában nem a kapustól építik fel a támadást, különösen igaz ez akkor, hogyha az ellenfél magasan presszionál.

– Az izlandiak hosszú labdákkal próbálnak előretörni, vagy a kapus, vagy az egyik belső védő egyből a támadóharmadba juttatja a labdát. Legtöbbször Sightorssont próbálják megjátszani. Ilyenkor az ellenkező oldali támadó vagy szélső középpályás beindul a céljátékos mögötti üres területre, és a középpályás visszalép a középső területre a támadó mögé, hogy támogatást nyújtson. Erre a területre be szokott lépni a legközelebbi belső középpályás is – hívta fel a figyelmet Ceusan.

A céljátékos

Kolbeinn Sigthorsson jelenleg a svéd AIK Solna csapatában futballozik, de korábban megfordult az AZ Alkmaar, az Ajax, a Nantes, valamint a Galatasaray együttesében is. A 30 éves támadó 2010-ben debütált a nemzeti csapatban, amelynek színeiben eddig összesen 59 mérkőzésen 26 gólt szerzett.

Pozíciós játék

A szakember rávilágított arra, hogy a pozíciós játék során, amikor a belső védőknél van a labda, az egyik belső középpályás kihúzódik az oldalvonal mellé, a szélső és a belső védő közé, hogy lekérje a labdát. A szélső középpályás befelé indul, ahol az ellenfél védő- és középpályás sora között labdához jut, így előnyös helyzetbe kerül a széleken.

Hangsúlyozta, hasonló támadás után szereztek gólt Moldova és Törökország ellen az Eb-selejtező csoportkörében. Hozzátette, a baloldalon Bjarnason, a jobboldalon Sigurdsson szokott ilyen módon belépni a támadásba.

Nem mindig támadnak le magasan

A videoelemző elmondta, a 4-3-3-as formációban felálló Törökország ellen nem támadtak le magasan: 35-40 méterre az ellenfél kapujától kezdtek el presszingelni, akkor is csak a két támadó, területet hagyva a támadósor és a középpályások között.

– A labdához legközelebbi támadó nyomást helyez a labdás játékosra úgy, hogy félkörívben támadja, ezáltal meggátolja abban, hogy a másik belső védőnek átjátssza a labdát. A másik támadó felveszi a védekező középpályást, aki mélységben visszalépne a labdáért – magyarázta. Hozzátette, az El Salvador és a Kanada elleni barátságos mérkőzéseken agresszív letámadásba kezdtek közel az ellenfél kapujához.

Kiemelte, a románok ellen az ellenfél kapujához közel próbáltak labdát szerezni, a két támadó mellett az egyik szélső, illetve belső középpályás is részt vett a letámadásban.

Kompaktan védekeznek

Védekezésben is a 4-4-2-es felállást alkalmazzák az északiak. A védekező, illetve a pálya középső harmadában kompaktan uralják a pálya középső szakaszát, szándékosan nagy területet hagynak a széleken. Amikor az ellenfél a szélen vezet támadást, akkor a másik oldalt kiürítik, hogy létszámfölényt alakítsanak ki a labda körül – hívta fel a figyelmet a szakember.

Kiemelte, hogy gyorsan és jól reagálnak a labdavesztésre, így egy pillanat alatt átváltanak védekezésből támadásba.

Pontrúgásos variációk

Ceusan arról is szót ejtett, hogy a szögleteket és a szabadrúgásokat legtöbbször a jobblábas Sigurdsson végzi. Amikor a jobbkezét felemeli, akkor a hosszú kapufa felé csavarja a labdát, ha nem jelez, akkor többnyire a tizenegyespontot veszi célba. A ballábas szögből Skulasson szokta elvégezni a pontrúgásokat, ha a jobb kezét felemeli, akkor a rövid kapufa irányába lövi a labdát.

Sigurdsson az ász
A leghitelesebb átigazolási szakportál, a transfermarkt.com adatai alapján Gylfi Sigurdsson az izlandi keret legértékesebb játékosa. A 31 éves támadó középpályás értékét 18 millió euróra taksálják. Az Everton labdarúgója eddig 76-szor szerepelt a válogatottban, 24 gólt szerzett, ebből egyet Magyarország ellen a 2016-os Eb-n büntetőből.

Megemlítette, hogy a tizenhatos magasságából járó bedobásokat a baloldalról Skulasson, a jobboldalról Arnason végzi és többnyire Sightorssont keresik.

Felhívta a figyelmet, hogy a védekező szögleteknél egyszerre alkalmaznak emberfogást és területvédekezést: három játékos az öt és felesen áll, míg a többiek embert fognak.

A gyors oldalváltás lehet a kulcs

Ceusan úgy véli, a románok azért szenvedtek vereséget, mert nem járatták elég gyorsan a labdát ahhoz, hogy megtörjék a kompakt védelmet.

Elmondta, ahhoz, hogy helyzeteket alakítson ki a magyar csapat sok oldalváltásra lesz szükség, mert úgy lehet hézagokat teremteni a csapatrészek között. Emellett úgy lehet hatékonyan támadni, hogy a védelmi zónát az egyik oldalon támadják és utána átforgatnak a másik oldalra, hogy egy az egy, vagy kettő az egy elleni szituációkat teremtsenek.

– Ahhoz, hogy a magyar válogatott területet nyerjen, ugyanazt azt a mozgást kell alkalmazni, amit az izlandiak: az egyik támadónak vissza kell lépnie, a szélső középpályásnak meg be kell oda indulnia, ahonnan visszalépett – fejtette ki álláspontját.

Úgy gondolja, a magyar csapat előnyére válhat a 3-5-2-es felállás, ugyanis így létszámfölénybe kerülhet a középpályán és könnyebben átjátszhatja az ellenfél védelmi vonalát.

– Az oldalváltás után bátran fel kell vállalni az egy az egy elleni játékot. A szélekről be lehet játszani a labdát a tizenhatoson belülre. Az izlandiak erősek a levegőben, így célszerűbb laposan centerezni, középen pedig egy keresztmozgással zavarba lehet őket hozni – osztotta meg véleményét.

Az örökmérleg nekünk kedvez
Magyarország és Izland válogatottja eddig tizenegy alkalommal mérte össze tudását. Az örökmérleg meggyőző magyar fölényt mutat: a mieink hét győzelme mellett egy döntetlen és három izlandi siker született. Érdekesség, hogy az északiak mindössze egyszer tudtak diadalmaskodni Budapesten: 1992. június 2-án hátrányból fordítva nyertek 2-1-re egy vb-selejtezőn.

Videó!
Előző sztori

Vádat emeltek a balesettel végződő ásotthalmi roncsderbi szervezőjével szemben

Következő sztori

Kigyulladt a szemét egy kukásautóban Szegeden

Legutóbbi hasonló cikkek