Átrajzoltuk a várost

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A számítógépes grafika számos lehetőséget biztosít fotóink átalakítására, kissé izgalmasabbá tételére. Mi most a rajzhatást csempéztük be képeinkbe.

A szegedi Dóm és a Dömötör-torony

A Dóm előterében áll Szeged legidősebb építménye, a Dömötör-torony. Az építmény a 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt templom egyetlen megmaradt tornya. 1913-ban a város a templom lebontásáról döntött, hogy a helyén épüljön fel az új Fogadalmi Templom. A bontás során a hajdani templom falába épült Dömötör-torony megmenekült, majd 1931-ben felújították és keresztelőkápolnává alakították.

Ungár-Mayer-ház és a Szegedi Tudományegyetem

A Dugonics tér egyik legfőbb látványossága a klasszicista elemeket is tartalmazó koraeklektikus stílusú egyetemi központi épület. Eredetileg reáliskola volt, majd a szegedi ítélőtábla kapta meg az épületet. Trianon után a Kolozsvárról menekített egyetem lelt benne otthonra. 1940-ben az egyetem részben visszaköltözött Kolozsvárra és Szegeden jogilag új egyetem kezdte meg működését, amelynek első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett.

A tér Kárász utcai torkolatánál a Magyar Ede által tervezett Ungár-Mayer-ház áll. A mindössze két év alatt épült (1910-1911) bérház a város második olyan épülete, amely háromemeletesnek épült. Ungár Benőnek és Mayer Áronnak, Szeged két tehetős polgárának ötlete alapján épült, amely különleges díszekkel vonja magára a figyelmet.

Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara

A BTK a Szegedi Tudományegyetem egyik legnépesebb kara. Az itt folyó oktatás és kutatás a hagyományos bölcsészterületek – irodalom, nyelvtudomány, idegen nyelvek, történelem és művelődéstörténet – mellett szociológusokat, filozófusokat, pszichológusokat és pedagógusokat is képez.

Az SZTE két épületét összekötő parkosított területet Gönc Árpádról, a szegedi egyetem angol fordító- és tolmácsképzését alapító tanáráról, Magyarország 1990-2000. közötti köztársasági elnökéről nevezték el.

Az oroszlános millenniumi díszkút

A szegedi belváros klasszicista stílusú tere a Klauzál tér. Kétemeletes, eklektikus műemlék házai 1872-1873-ban épültek. Eredetileg a Széchenyi tér része volt, amelytől épületekkel választották el. Az itt található díszkút Tóbiás Klára alkotása, amelyet Szent István királyunk koronázásának ezredik évfordulójára, 2000-ben állítottak fel.

A Reök-palota

A Magyar Ede téren láthatjuk a hazai szecesszió egyik egyedülálló alkotását, a Reök-palotát. Reök István – aki a Folyammérnöki hivatal vezetője, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő volt – megrendelésére 1907-ben épült Magyar Ede tervei alapján. Az egy évszázada álló családi palota – dacolva a háborúkkal, rendszerváltásokkal – európai viszonylatban is kimagasló, különleges érték.

Előző sztori

Magyarország a jól védekező államok közé tartozik

Következő sztori

Negyvenkilenc előadás marad el a színházban

Legutóbbi hasonló cikkek