Lazítson a Holt-Maros partján!

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Kevés magyar város büszkélkedhet a város szívében ilyen csodálatos természeti kinccsel. 1860-ban a folyószabályozás során a Maros kanyarulatából választották le ezt a több mint 4 km hosszú, 10-15 méter széles holtágat.

A Holt-Maros Szeged zöld folyosója, a csend, a nyugalom és béke „szigete”. Az ősz közeledtével ugyan már leveti nyári virágpompáját, de így is lenyűgöző látványt nyújt a látogatók részére.

A sétáló, sportoló vagy akár csak a tájban gyönyörködő emberek mellett a horgászok is előszeretettel használják a partszakaszt. A terület a Herman Ottó Horgászegyesület kezelésében van. Az egyesület évente 15-20 mázsa halat, főleg pontyot telepít a holtágba, de kerül ide csuka, compó, kárász és keszeg is.

Érdemes ellátogatni a Maros-toroki gátőrházba is, amely napjainkban a Vízügyi Történeti Emlékhelynek ad otthont.

Az 1920-as években épült őrház főépülete szolgálati lakásként funkcionált, valamint a védekezést irányító műszaki egységek elhelyezését is szolgálta. Az 1970-es szegedi árvíz során fontos védekezési feladatokat látott el. Az ezt követő években a töltések erősítése és magasítás során több gátőrtelepet is elbontottak, helyüket új épületek vették át. Szerencsére a Maros-toroki gátőrtelep – az akkori vezetők határozata alapján – megmenekült a pusztulástól és a szegedi nagy árvíz centenáriumán, 1979-ben mint Vízügyi Történeti Emlékhely nyitotta meg kapuit.

A területen három kiállítást is láthatunk. Jó levegőn, zöld környezetben, minden igényt kielégítő tárlatvezetés mellett ismerkedhetünk meg a múlt tárgyaival.

A kubikus kiállítás azoknak a vándormunkásoknak állít emléket, akik a folyószabályozást, illetve az árvízi védekezéseket kemény fizikai munkával segítették.

Az udvarban mintegy 1100 négyzetméter területen több mint 70 gépet, berendezést, szerszámot, munkaeszközt, vízkiemelő berendezést láthatunk, amelyek fontos szerepet töltöttek be a vízügyi munkálatok során.

Az olvasószobában kapott helyett a több mint 1200 darabos könyvgyűjtemény, amelynek jelentős része szakmai kiadvány. Az 1970-es árvíz tárgyi emlékei mellett kataszteri térképszelvényt, díszalbumot és egyéb vízügyi berendezéseket is találunk.

Ezen a 8 állomásos, kézi kapcsolású telefonközponton keresztül zajlott az 1970-es árvízi védekezés irányítása.  Albert János telefonműszerész munkája, amelyet 1959-ben készített.
Előző sztori

Hatékony a favipiravir a Covid ellen, Szegeden kezdődhet a magyar betegek kezelése

Következő sztori

Felfüggesztett börtönt kaptak a Röszkénél elfogott határsértők

Legutóbbi hasonló cikkek