/

Koronavírus esetén magas halálozási kockázatot jelent a légszennyezés

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A légszennyezésnek való hosszú távú kitettség 15 százalékkal növelheti világszerte a koronavírus-fertőzés okozta COVID19 halálozási kockázatát egy nemzetközi kutatócsoport kedden közzétett tanulmánya szerint.

A Cardiovascular Research című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók azt elemezték, hogy a légszennyezés, amelyről korábban már kimutatták, hogy nagy számú idő előtti elhalálozást okoz, milyen arányban járulhat hozzá a COVID–19 halálozási kockázatához.

A szakemberek amerikai és kínai közegészségügyi adatbázisoknak a légszennyezéssel kapcsolatos betegségek, valamint a COVID–19 és a szintén koronavírus okozta SARS-betegség adatait elemezték. Ezeket vetették össze a szállópor (2,5 ppm) szennyezés műholdas adataival és a földi mérőállomások légszennyezési adataival, hogy megállapíthassák a kockázatot.

A hosszú távú légszennyezésnek való kitettség Csehországban 29, Kínában 27, Németországban 26, Svájcban 22, Belgiumban 21, Hollandiában 19, Franciaországban 18, Olaszországban 15, az Egyesült Királyságban 14, Brazíliában 12, Portugáliában 11, Spanyolországban 9, Izraelben 6, Ausztráliában 3 és Új-Zélandon egy százalékkal növelhette a COVID–19-bentegségben való elhalálozás kockázatát.

Számításaik szerint Európában ez az arány 19 százalék, Észak-Amerikában 17, Kelet-Ázsiában a legmagasabb, 27 százalék lehet.

„Ártalmas az egészségre, különösen a szívre és az érrendszerre, ha a légszennyezésnek való hosszú távú kitettség párosul a koronavírus-fertőzéssel” – hangsúlyozta Thomas Münzel, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

A kutatócsoport felfigyelt arra, hogy a szállópor növeli a tüdősejtek felszínén az ACE-2 receptor aktivitását, amelyről köztudott hogy ezen keresztül képes bejutni a vírus a sejtbe. „Így kettős csapással állunk szemben: a légszennyezés károsítja a tüdőt és növeli az ACE-2 aktivitását, amely még több vírust képes bejuttatni így a sejtbe” – magyarázta Münzel.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a feltárt kapcsolat a légszennyezés és a COVID–19 halálozási kockázata között nem jelenti azt, hogy a légszennyezés megöli a COVID–19 betegeket, ám nem zártak ki egy ilyen kapcsolatot.

Jos Lelieveld, a németországi Max Planck Kémiai Intéztet kutatója az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a kutatás azt jelzi, a légszennyezés egy társtényező a betegség súlyosbodásában.

Becslései szerint az Egyesült Királyságban például több mint 6100 koronavírusos halálozás írható a légszennyezés számlája, az Egyesült Államokban 41 ezer.

A Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma világszerte 1 159 397.

A tanulmány szerzői felhívták a figyelmet arra, hogy a járvány lecsengése után is sok ember válik a légszennyezés áldozatává, ha a városok nem változtatnak azon, milyen energiát használnak, nem térnek át a tiszta, megújuló energiaforrásokra.

„A járványnak vége lesz a népesség beoltásával vagy a nyájimmunitás kialakulásával. Ám nincsenek oltások a levegő rossz minősége és a klímaváltozás ellen” – írták.

(MTI)

Előző sztori

Várják a vérplazmát adó donorokat Szegeden

Következő sztori

Nem mindenki örülhet majd napsütésnek

Legutóbbi hasonló cikkek