Hosszan tartó testi-lelki betegséget is okozhat a koronavírus-fertőzés

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

"Az egy légtérben, szorosan együtt élő emberek közül sem betegedik meg mindenki."

Hosszan tartó testi-lelki betegséget is okozhat a koronavírus-fertőzés – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Vályi-Nagy István, a súlyos koronavírus-betegek kezelésére első helyen kijelölt Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója. Leszögezte, nem igaz, hogy egyszerű betegségről van szó, olyanról, mint egy szimpla tüdőgyulladás.

Több szervet is érinthet a vírus

A lélegeztetés, az oxigénterápia nagyon fontos, de nem befolyásolja azokat a tényezőket, amelyek komplex szervi károsodásokat okoznak, és amibe végül belehalnak a betegek.

A koronavírus-fertőzés szövődményeként súlyos, több szerv károsodását okozó gyulladás alakulhat ki

– fejtette ki. Hozzátéve, hogy ezek megelőzésére, illetve kezelésére többféle, innovatív terápia is rendelkezésre áll.

Beszélt Vályi-Nagy István arról is, hogy genetikailag nem vagyunk egyformán fogékonyak erre a betegségre:

egyesek akkor sem kapják el, ha szoros kontaktszemélyként élnek együtt egy fertőzöttel, míg másoknál a gyógyulást követően is huzamosabb ideig fennmaradnak bizonyos maradványtünetek.

Hozzátette, mivel az idősebb emberek szervei már elhasználódottabbak, mint a fiataloké, ezért válnak főként ők a járvány áldozataivá. Ha pedig ehhez még valamilyen krónikus betegség is társul, akkor tovább csökken a túlélés esélye.

Dél-pesti Centrumkórházban vannak a legnehezebb estek

Vályi-Nagy István elmondta, hogy a Dél-pesti Centrumkórházban a járvány kezdete óta 689 igazolt koronavírus-fertőzött fekvőbeteget láttak el, ami több mint kétszer annyi, mint a sorban második ellátó intézményben kezeltek száma. A középsúlyos és súlyos koronavírus-betegek kezelésére

első helyen kijelölt intézmény mind technológiailag, mind szakmailag, mind a megszerzett rutin szempontjából a legfelkészültebb kórház.

A főigazgató kitért arra, hogy a 689 páciens közül százkilencen kerültek intenzív osztályra, és szinte mindenkit lélegeztetni kellett, 95 százalékukat gép által. Beszámolt arról, hogy az intenzív osztályon átlagosan 35-40 nap a kezelési idő, a két szélsőérték 21 és 60 nap volt. Az innovatív terápiák hatására mindazonáltal lényegesen lerövidül a lélegeztetés ideje, sok betegüket viszonylag hamar le tudták venni a gépről.

Folynak a kutatások

A főigazgató emlékeztetett arra is, hogy márciusban Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének kezdeményezésére kutatási konzorcium alakult, amelynek tevékenységét Vályi-Nagy István koordinálja.

“Jelenleg mind a Dél-pesti Centrumkórházban, mind a többi kijelölt kórházban emelkedik a COVID-betegek száma,

ezért a kutatási célok mellett a terápiás eljárásokat is össze kell hangolni, illetve frissíteni kell, mert ezekben van némi változás a járvány első hullámához képest. Célunk, hogy a legrövidebb időn belül összeállítsuk és rögzítsük a betegek diagnosztikus és kezelési lehetőségeit, illetve algoritmusát, és ezeket eljuttassuk a többi kórháznak is” – emelte ki.

(borítókép: Mirkó István/Magyar Nemzet)

Kormányinfó
Előző sztori

Oltási tervet dolgoz ki az operatív törzs

Következő sztori

Orbán: Jövő év elején megkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaépítése

Legutóbbi hasonló cikkek