Szent Mihály napja és a bölcsességmutató kalapviselet

Noha Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek fejedelmének köze sincs borhoz, s legkevésbé borszűréshez, mégis ezt a titulust kapta. Ennek okát Bálint Sándor fejti fel az Ünnepi Kalendáriumban. „Ilyenkorra már megforr az újbor, innen a szegedi tanyák népének ajkán olykor hallható Borszűrő Szent Mihály elnevezés. Most már kezdődhet a kisfarsang, vagyis a lakodalmazásnak őszi, Katalin napjával záruló időszaka. Apátfalva öregjei még emlékeznek rá, hogy a legény Szent Mihály napján vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni.”

Hogy mennyi más hagyományt hordoz ez a nap, azt oldalakon keresztül taglalja a kalendárium. Mindenekelőtt a paraszti gazdasági év nevezetes őszi fordulójára kell utalnunk: valamikor eddig legelt a Szent György ünnepén kicsapott marha a pusztán, s ekkor történt a behajtás, vígsággal, ünnepléssel. És hálaadással, ha a jószágban nem tett kár a farkas. A mulatságot általában éjszakai tűzgyújtás kísérte, ez a szép időt búcsúztató, és a téli sötétséget idéző rituálék egyike.

Nevezetes, nagy vásári nap is ez, meg a pásztorok elszámoltatásának és az újra való szegődtetésének ideje, s a szolgálónép megfogadásának alkalma. És ez az András-napig tartó, bálokkal tarkított mulatságidő kezdete is. Aztán van még egy fontos szerepe Szent Mihálynak: meg kell mondja, milyen idő várható. Ismert a szólás: Szent Mihály lova deres, behozza a telet. A hajdaniak vélekedése szerint hosszú, erős télidőt jósol az, ha a birkák ezen éjszaka szorosan összefeküdnek. Fontos időjárási regula kötődik a szélhez: a Szent Mihálykor kelet felől fújó szél goromba telet ígér.

Holnap mindez kiderül. Vagy nem… De így, a végén essék szó a címben jelzett kalapról. Szent Mihály öltöztet – mondja a göcseji szólás. Vagyis itt a hideg. És az okos ember megszívleli a Szamosháton följegyzett mondást: aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot…