Elmondta, ezzel lezárult a térségek felülvizsgálata a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával összhangban, és létrejött az a 11 turisztikai térség, amelyet a jövőben építeni kell.
A vezérigazgató-helyettes szerint a turisztikai térségek kijelöléséről hétfőn megjelent kormányrendelet mérföldkő az ágazatban, és egyben tükrözi a Magyar Turisztikai Ügynökség szemléletváltását, azt, hogy a fejlesztések mellett az értékesítésre és a marketingre is fókuszálni kell.
A vezérigazgató-helyettes kifejtette, a tizenegy turisztikai térség mindegyike olyan saját márkát dolgoz ki, amely segíti piaci pozíciójuk meghatározását és az értékesíthetőséget. Szerinte a térségek egymástól jól megkülönböztethetőek, így lehetőség lesz a versenyképes utazási csomagok kialakítására.
Könnyid László szólt arról, hogy európai uniós forrás bevonásával mintegy 4 milliárd forintot fordítanak jövő év végéig a tizenegy térségi márkastratégia és a desztináció-fejlesztési stratégia kialakítására.
Kiemelte, a termékfejlesztéshez szükséges a helyi szereplők szemléletének átalakítása, a hálózatban gondolkodás erősítése. (MTI)
Az eddigi öt kiemelt fejlesztési térség után most tizenegy turisztikai térséget határozott meg Magyarország területén a kormány. A hivatalosan szeptember végén létrejövő új régiókban mindezzel párhuzamosan több mint tucatnyi ingatlanfejlesztést nyilvánított kiemelt állami beruházássá a kabinet. A frissen meghatározott turisztikai térségek között régiek és újak egyaránt szerepelnek, a felsorolásban a Balaton, Sopron-Fertő, Bük–Sárvár, Tokaj és Nyíregyháza, Mátra–Bükk, Gyula és térsége, Győr–Pannonhalma, Szeged és térsége, Pécs–Villány, Debrecen és térsége, valamint Budapest környéke lett nevesítve. (VG)
