Hiányzik a világos értékválasztás a baloldalon

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

 2010-es parlamenti választást követően nemcsak kormányváltás, hanem korszak-, és ezzel együtt egyfajta értékváltás is bekövetkezett Magyarországon – jelenti ki Deák Dániel a Magyar Nemzetnek készített elemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője írásában a kereszténydemokrata–polgári, valamint a baloldal által preferált értékeket hasonlítja össze, rámutatva: a stabil és konzekvens kormányzáshoz elengedhetetlen a gondolati mélység.

A jobboldali kormány intézkedései az élet számos területén új szemléletmódot hoztak, tükrözve a magyarok többségének értékválasztását, ami túlmutat a pártpolitikai megosztottságon. Ezek az intézkedések ugyanakkor nem önmagukban állnak vagy egymástól függetlenek, hanem egy gyöngysorhoz hasonlóan összekapcsolódnak, világos víziót adva – mutat rá Deák Dániel.

Mint írja, az ellenzéki oldalon nincs meg az a gondolati mélység, amely elengedhetetlen a stabil és konzekvens kormányzáshoz, emellett hiányzik a világos értékválasztás, komoly identitásválságot eredményezve ezzel.

Deák Dániel szerint amennyiben a baloldali pártok hatalomra kerülnének, visszatérne az a káoszos időszak, amely 2010 előtt jellemezte Magyarországot.

Segély helyett munka

A gazdaságpolitika terén mutatkozó értékválasztás leginkább a második Orbán-kormány időszakában mutatkozott meg, amikor a Gyurcsány–Bajnai-kormányok által csőd szélére sodort gazdaságot helyre kellett állítani, vagyis új gazdaságpolitikai alapokat kellett lefektetni. Ennek keretében a multinacionális vállalatokat és a bankokat bevonták a közteherviselésbe, miközben véget vetettek a baloldalt jellemző megszorító politikának, nem sokkal később pedig adó- és rezsicsökkentésről tudtak beszámolni – emlékeztetett az elemző.

Szintén emblematikus gazdaságfilozófiai értékválasztás a jobboldali kormány részéről a munkaalapú társadalom megteremtése a balliberális kormányok segélyalapú gazdaság- és társadalompolitikájával szemben.

Deák Dániel kifejti: a rossz emlékű, átgondolatlan, segélyezésre épülő balliberális felfogással az a legnagyobb probléma, hogy nagyon sok embert inaktivitásra késztet ahelyett, hogy munkával teremtenék maguknak elő a megélhetéshez szükséges napi betevőt.

Mivel a segélyalapú politikának nincs meg a fedezete a költségvetésben, 2010 előtt a baloldali kormány rendre a nemzetközi hitelintézetekhez fordult, hogy finanszírozni tudják a segélyeket, ezáltal jelentősen megnőtt az államadósság. A munkaalapú társadalomnak köszönhetően 2010 és 2020 között dinamikusan nőtt a foglalkoztatottak száma, egészségesebb gazdasági szerkezet és társadalomkép alakult ki, hiszen azok az emberek, akik korábban segélyből éltek, a munka világában sokkal több jövedelemre tettek szert.

Igazi szuverenitás

A kereszténydemokrata alapokon álló magyar kormány a gazdaságpolitikai kérdések mellett egyéb, a társadalmat érintő kérdésekben is világos értékválasztással rendelkezik. Elég csak a családtámogatási rendszer elképesztően nagy bővítésére gondolni, ami az elmúlt tíz év egyik legfontosabb jellemzője. A baloldal ezeket az intézkedéseket folyamatosan támadja, hiszen ők főként – nyugati társaikhoz hasonlóan – bevándorlással orvosolnák a demográfiai problémákat. A polgári lét megteremtése, a középosztály erősítése szintén olyan siker az elmúlt tíz évből, amely a baloldal hatalomra kerülése esetén megtörne, mert ők az államtól való függőséget erősítenék – világít rá Deák Dániel.

Ugyancsak fontos értékkülönbség a jobb- és a baloldal között, hogy míg a kormánypártok az ország szuverenitását igyekeznek erősíteni, addig a baloldal önfeladó külpolitikát folytatott, és ellenzékben is a Brüsszelnek való megfelelést hangsúlyozzák.

Míg 2010 előtt a Gyurcsány–Bajnai-kormányok a brüsszeli diktátumokat kérdés nélkül elfogadták, addig Orbán Viktor rendre kiáll Magyarország nemzeti érdekeiért, és kemény tárgyalásokat folytat nyugat-európai partnereivel. Deák Dániel szerint további fontos különbség, hogy míg a jobboldal képes megfogalmazni Magyarország nemzeti érdekeit, a baloldal a globalizmusban és a nemzetközi trendek hangsúlyozásában gondolkodik. Jól példázza mindezt a 2015-ös migrációs válság, amelynek során a baloldal rendre kifogásolta, hogy a kormány nem hajlandó engedelmeskedni a nyugati kéréseknek, nem akar bevándorlókat befogadni. Orbán Viktor – Európában elsőként – kiállt a bevándorlásügyi szabályok szigorítása mellett, és egy tízmilliós ország miniszterelnökeként szembeszállt olyan európai nagyhatalmakkal, mint Németország vagy Franciaország.

Elvesztett identitás

Bármennyire is igyekszik magát demokratikusnak beállítani a baloldal a működése során, 2010 előtt a választók rendőrterrorral és az emberek semmibevételével találkoztak. Ezzel szemben a jobboldali kormánynak mindig is politikai alapvetése volt az emberek kormányzásba való bevonása, hiszen nélkülük, illetve velük szemben nem lehet sikeresen kormányozni. Az elemző kifejti: ennek leglátványosabb tanúbizonysága a nemzeti konzultáció intézményének megteremtése, amellyel az emberek már kilencedik alkalommal fejthették ki a véleményüket.

Az Orbán-kormányról még a kritikusai is elismerik, hogy világos értékválasztással és vízióval rendelkezik, ezáltal minden intézkedése jól beilleszthető abba a kereszténydemokrata, polgári felfogásba, amelyet évtizedek óta képvisel.

Ez versenyelőnyt jelent a baloldallal szemben, amelynek pártjai elvesztették identitásukat, és a hatalomtechnikai alkukon kívül nem tudnak semmilyen kézzelfogható politikai, gazdasági és társadalmi alternatívát felmutatni – zárul az elemzés.

Előző sztori

Tornacsarnok épül Földeákon

Következő sztori

Csaknem duplájára nőtt a Magyarországon költő szalakóták száma

Legutóbbi hasonló cikkek