/

60 százalékkal több forrás jut a járóbeteg-ellátásra

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Mennyit költ az állam az egészségügyre? Többet vagy kevesebbet, mint 2010 előtt? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány - számolt be az M1.

Az elemzés szerint 2010 előtt az összes egészségügyi kiadás volumene csökkenő trendet mutatott. A 2006-os 12 616 millió euró értékről 2009-re 11 749 millió euró szintre esett, ami 6,9 százalékos csökkenést jelent.

Sebestyén Géza, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az M1 Summa című műsorában kiemelte,

ezeket az adatokat érdemes összevetni az Európai Unió más országainak a hasonló egészségügyi kiadásaival.

A teljes költségeknek a szintje 7 százalékos reálérték-csökkenést jelentett. Ez azt jelenti, hogy nemcsak kevesebbet költött Magyarország, hanem még az inflációval korrigált értéket figyelembe véve is kevesebbet. Európa ugyanebben az időszakban, tehát 2006 és 2009 között, amikor nálunk ugyanúgy válság volt, és mindenhol ugyanazokkal a nehézségekkel szembesültek, náluk körülbelül annyival nőtt a költések összege, mint amennyivel nálunk csökkent – magyarázta.

A szakértő szerint az adatsorokból az is látszik, hogy 2019-ig, az utolsó rendelkezésre álló teljes esztendőig folyamatos növekedésen ment keresztül az egészségügyi kassza.

A járóbeteg-ellátás finanszírozására például 60 százalékkal több jut, ahogyan a kórházak is nagyobb summából gazdálkodhatnak.

A kórházakra költött teljes költségkeret egy főre lebontva – vásárlóerő-paritáson, euróban számolva – szintén csökkent 2006 és 2009 között, volt egy nagyjából 8 százalékos csökkenés. 2010-től a kórházakra költött, egy főre számított összeg nagyjából 60 százalékkal nőtt. Ha azt nézzük, hogy – szintén vásárlóerő-paritáson, euróban számolva –  egy főre mennyi egészségügyi költés van Magyarországon, akkor 2009-ben ez a szám 1170 euró körül volt, és ez növekedett meg 1550 környékére, tehát több mint 30 százalékkal nőtt. Ez egy sokkal erősebb növekedési ütem volt, mint amit az Európai Unió országai átlagában fel tudtak mutatni – részletezte.

Joó Tamás egészségügyi közgazdász szerint ugyan a gazdasági növekedés mértéke meghaladta az egészségügyi kiadások növekedésének mértékét, de el lehet mondani, hogy

az elmúlt öt évben rendre 100 milliárd forinttal nőttek az egészségügyi kiadások a költségvetésben.

Ez nem lesz másként jövőre sem.

2021-ben összesen 156 milliárd forinttal jut több pénz az egészségügyre, az alapellátásra, a rendelőkre, a kórházakra, a mentésre vagy éppen a béremelésre. Ezt a pénzt kiegészíti még egy 30 milliárd forintos tétel, amely a járvány elleni védekezés központi tartaléka. 2010-hez képest az egészségügyi kiadásokra 918 milliárd forinttal magasabb összeg jut 2021-ben.

Szintén az egészségügy területére jutottak azok a források, amelyeket a koronavírus-járvány kitörésével kapcsolatban csoportosított át a kormány

– jegyzi meg az egészségügyi közgazdász.

A gazdaságvédelmi alap terhére már 1400 milliárdot is meghaladó forintnyi kiadást kötött le a kormány. A koronavírus következtében 500 milliárd forint felett költött a kormány eszközökre, felszerelésekre, maszkokra.

A vészhelyzet során nyújtott kimagasló teljesítményük elismeréseként az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók egyszeri, rendkívüli juttatást kaptak, amely további, közel 100 milliárd forintot biztosított a költségvetés.

Mint ismert,

idén július 1-jével kapták meg bruttó 500 000 forintos egyszeri juttatásukat az egészségügyi dolgozók.

A kormány a korábbi ígéretéhez híven így kívánta meghálálni az egészségügyben dolgozók járvány idején tanúsított áldozatvállalását, helytállását az embert próbáló helyzetekben. Az egyszeri félmillió forintos bérkiegészítés 160 000 embert érintett.

(Fotó: Moha Balázs/MTI)

Előző sztori

Újabb tizenhat fertőzöttet szűrtek ki Csongrád-Csanádban

Következő sztori

Hatalmas faág szakadt egy parkoló autóra Vásárhelyen

Legutóbbi hasonló cikkek