Szedett-vedett ötletek, átgondolatlan tervezés és kellemetlen rakpartlezárás helyett mi, szegediek tegyük a Tisza-partot a város valódi főutcájává!

A múlt héten, aki a rakparton járt, élet nélküli forró betontengert láthatott – szegedi lakosok sehol. Ez lett az eredménye a rakpart szegediek meghallgatása nélküli lezárásának. A politikusok nem akarják és tudják megérteni a szegedieket! A Tisza-part vállalkozóit, a belvárosi lakosokat, a rakparton közlekedőket, a FOKA-n fürdőzőket, a Sárga üdülőtulajdonosait, a vízisportok szereplőit, a zöldturizmus látogatóit.

Hiteltelen tervek

A szegediek két évtizede várják, hogy a „Tisza – Szeged főutcája” ne csak politikai propaganda, ne csak hangzatos kampányszöveg legyen. A Szegedet szerető és azért tenni kívánó vízügyi szakemberek, építészek, sportvezetők, egyszóval minden lokálpatrióta érintett 2005-ben már egyszer összefogott. Létrehoztak egy egységes, átfogó koncepciót a fejlesztés fő irányainak kijelölésével, az érdekeltek bevonásával.

Mindenkinek tudnia kell azt, hogy a Városháza akkor lesöpörte ezt a komplex városépítő projektet az asztalról!

Egy nagyvállalkozó kapta meg az erre szánt forrásokat, így épült fel a Napfényfürdő tornya, és így sorvadtak el a szegediek kedvelt fürdőhelyei: a Partfürdő, a Lapos, a FOKA, a Sárga. Itt a bizonyíték, hogy

sem erejük, sem tehetségük sincs a Tisza-part egységes, átfogó fejlesztéséhez!

Múlt nyáron színes rajzokkal ámították a szegedieket. Majd megirigyelték a Rotary-tanösvényt és a Felső-Tisza-parkot kialakító civileket, és egy gigakötőt építettek a Partfürdőn. A politikai haszonszerzés reményében minden szabályt áthágtak, de csak az uszadékot sikerült feltorlaszolni. Ezt követően is folytatták az ámokfutást: Budapestről importált ötletként a túllelkesült fiatalok lezárták a rakpartot a szegediek véleménye nélkül!

Milyen alapvetések mentén kerüljön sor a Tisza-part fejlesztésére?

A Tisza valóban Szeged főutcájává válhat egy átfogó és egységes koncepcióval: kulturális és zöldturisztikai lehetőségeit úgy használhatnánk ki, hogy közben egy élhető környezetet termetünk a szegedieknek és a turistáknak, így megélénkítve a szegedi vállalkozásokat. Álkonzultáció ámító rajzokról, szedett-vedett ötletek, átgondolatlan rakpartlezárás és a szegediek véleményének figyelmen kívül hagyása helyett a következő alapvetésekkel lenne érdemes hozzálátni a Tisza-part fejlesztéséhez:

• MUNKAHELYTEREMTÉS. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kapjon a szegedi gazdaság újraindítása, a helyi vállalkozások támogatása.

Fontos leszögezni, hogy a szegediek életminőségének, a város élhetőségének javítása legyen a projekt fő célja. Ehhez a szegedi vállalkozások megerősítésére van szükség, hogy munkahelyeket tudjanak biztosítani nekünk, szegedieknek.

• FENNTARTHATÓ ZÖLDTURIZMUS. Buliturizmus helyett értékalapú turizmust!

A szegedi belvárosban és rakparton is az elmúlt két évtizedben méreteket öltött fesztivál- és buliturizmus helyett a fenntartható, igényes, környezetbarát ökoturizmus támogatásával is vonzó célponttá válhat Szeged, ha a Tisza-part fejlesztése végre megkezdődik. A természeti, vízi és kulturális értékeinek jobb pozicionálására, üzletileg eladható formában való megjelenítésére van szükség a környezetünk védelme mellett. A fesztiválok számára valóban nem a Széchenyi tér jelent megoldást. Jöjjön létre egy új Városliget a bulizóknak és fesztiválozóknak: megfelelően kiépített infrastruktúrával az újszegedi leendő déli hídfő alatt új, zöldmezős területen, a város szélén! (Ez szerepel Szeged városszerkezeti tervében is.) Maradjon meg a Tisza-part a nyugodt zöld- és kékturizmusnak. Ezen túl készüljön fel a belvárosi rakpart szállodahajók vonzására, a konferencia- és hivatásturizmus kiszolgálására is.

• ÉLHETŐ ZÖLD PARK. A fejlesztésekkel elérhető közelségű, családbarát közpark jöjjön létre.

Rotary-tanösvény, Gergő-liget és a Felső-Tisza-park - néhány példa arra, hogy kis beavatkozásokkal, szabadtéri elemek kihelyezésével sokat tehetünk a szegediek öröme érdekében. A járványhelyzet is megmutatta, hogy a „kis távolságok városa” felfogásban érdemes gondolkozni: tehermentesíteni kell a Belváros zsúfoltságát. Erre megoldást jelenthet a Tisza-part hullámterének átgondolt parkosítása.

• SPORTOLÓ VÁROS. Kiemelt figyelmet kapjanak az egészségtudatosságot, a tömegsportot érintő beavatkozások.

Egy egybefüggő, de karakterében részenként eltérő zöld folyó menti park nagyban hozzájárulna a szegediek életminőségének javuláshoz: csökkenne a sok stressz, egészségesebb életet élhetnénk. Ehhez a hullámtér körbejárhatósága hiányzik: rekortán futópályák, gyalog- és bicikliutak, tanösvények, kondiparkok, verseny- és terepkerékpáros útvonalak. A folyón is megélénkülne a vízi élet: csónakbérlés, evezés, vitorlások.

• ÉRTÉKEINKET ŐRZŐ VÁROSKARAKTER. Legyen központi kérdés a Tisza-parti városkép megújítása.

Zöld fák nélküli szürke betonmonstrum a belvárosban, hajléktalantanyák a hullámtérben, jövőképért kiáltó üdülőtelepek, építészetileg széttartó, kevésbé igényes városkép fogadja most a Tisza-partra látogatót. Átfogó fejlesztéssel megoldhatóak lennének ezen problémák: a Tisza-partnak nemcsak évezredes múltja, de prosperáló jövője is lenne.

• SPORTFŐUTCA ÉS SPORTFŐVÁROS. A szegedi Tisza-part fejlesztése során egy új sportos Tisza-parti gyalogos és kerékpáros, valamint vízisport-tengely kösse össze a vasútállomást, a Belvárost és a kézilabda-arénát az Európa-bajnokságra.

Eldöntött tény, hogy Szeged rendezi az építés alatt álló új felső-Tisza-parti Pick Arénában a kézilabda-Eb csoportkörét. Azonban egy ide látogató számára nem lenne túl vonzó a Tisza-part a szegedi partja a nagyállomástól a kézilabdacsarnokig. Miért nem tűzzük ki célként, hogy a szeged egy sportfőváros legyen a Tisza mindkét partján? Evezős regatta, vízi karnevál, sárkányhajó-fesztivál. Ennek eléréséhez a rakparti út kiépítése szükséges megfelelő infrastruktúrával a Boszorkányszigettől, összekötve a leendő déli hídfővel és a vasútállomással, egészen a Belvároson át a közúti rakpart szélén gyalogos útvonallal (mert igenis szeretünk szegediként a rakparton sétálni!) a Vízitelepig, majd a Sárgán Tápé határáig. Ugyanígy a leendő Városligettől (az újszegedi oldalon) a Parfürdőn át a Maros-partig. Legyen nézőtérül szolgáló létesítmény is kialakítva a vízisport-bajnokságokra.

• EGYÜTT: MI, SZEGEDIEK. A szegedi Tisza-part fejlesztése az érintett helyi civil polgárok bevonásával, a külső városrészek fejlesztésével jöjjön létre.

Egyszer, 2005-ben már sikerült az érintettek összefogása és egy átfogó terv kidolgozása. Most is erre lenne szükség: aktualizálva az anyagot a fő célok, beavatkozási pontok kijelölésével! A külső városrészeket is bevonva a Tisza hullámterének rendezésébe, minden érintettet meghallgatva! A fenti alapelvek mentén mik lehetnek a legfontosabb problémák és lehetőségek az egyes hullámtéri szakaszokon? Következő részeinkben folytatjuk.

Mayer Balázs