A szegedi reptéren kiderül, hogy milyen érzés önvezető autóban ülni

A Szegedi Tudományegyetem Önvezető Jármű Társadalomtudományi Kutatócsoportja elektroenkefalográfiás (EEG) és szemmozgáskövetéses méréseket végez július 22-23-án az önvezető autóban átélt pszichés folyamatok feltérképezésére a Szegedi Repülőtér kifutópályáján.

Az önvezető járművek technológiai fejlesztése egyre látványosabb eredményeket ér el világszerte: önvezető autók, kisbuszok, teherautók, városi logisztikai járművek tesztelése már igen előrehaladott állapotban van: világszerte több mint 150 város közúti forgalmában találkozhatunk velük. Bizonyos városok közúti forgalmában olyan autókkal is találkozhatunk, amelyek vezetőülésében nem ül senki. Ezen megoldások jelenlegi ismereteink szerint extrém módon fogják felforgatni minden civilizációban élő ember napi életvitelét és több évtizedes megszokásait. Magyarországon is több helyen zajlik az önvezető járművek technológiai fejlesztése, a térségben egyedülálló ZalaZone pályán pedig több projekt végez műszaki teszteléseket, méréseket. Szegeden 2020 tavaszától kezdve humán kutatások zajlanak.Világszerte számos kutatás vizsgálja azt, hogy mit gondolnak az emberek az önvezető autókról. Ezen felmérések jellemzően egyszerű megkérdezéses módszerrel dolgoznak. Teszik ezt úgy, hogy a megkérdezettek többsége még nem utazott önvezető járműben.

–

Életem meghatározó élménye volt, amikor az USA-ban önvezető autóban utaztam. Azt az érzést lehetetlen kérdőíven vagy egyéb megkérdezéses módszerekkel visszaadni, azt meg kell próbálni megmérni”– emlékezett vissza Lukovics Miklós, az SZTE GTK kutatója.

Az SZTE GTK és az SZTE BTK Pszichológiai Intézetének Kognitív és Neuropszichológiai Tanszékének kutatói, valamint a Mindtech apps szoftverfejlesztő cég kutatói világszinten is ritkán alkalmazott mérési eljárásra vállalkoztak.

A legtöbb kutatás kikérdezésen vagy szimuláción alapul. A szegedi kutatók azonban - több hónapnyi előkészület és előzetes tesztelés után - úgy vizsgálják az önvezető autóban átélt élményt, hogy közben a kísérleti személyekre elektródákat és szemkamerát helyeznek. Ezután beültetik őket egy önvezető autóba, és a Szegedi Repülőtér lezárt kifutópályájának biztonságos környezetében rögzítik és kielemzik az utazás közben átélt biológiai reakciókat: hogyan élik meg, ha az autó saját magától elindul, lassít, fordul – ráadásul úgy, hogy a kormánykerék úgy forog, hogy azt nem forgatja senki. A szegedi reptéren július 22-23-án történő mérések azt vizsgálják, hogy az emberek milyen érzelmi reakciókat élnek át, miközben megtapasztalják az önvezető autóban történő utazást. Kutatások bizonyítják, hogy egyes biológiai reakciók, mint például a szemmozgások vagy a pupillatágulás mértéke jól tükrözik az érzelmi állapotot. Hasonlóképp, az agyhullámok különböző frekvenciájú összetevőinek egymáshoz való aránya szintén információt hordoz arról, hogy valaki mennyire érzi magát stresszesnek, nyugodtnak vagy akár izgatottnak.Ezeknek a folyamatoknak a személy gyakran nincs tudatában és nem is képes ezeket szándékosan kontrollálni, így ezek a módszerek kulcsfontosságú kiegészítést adnak az egyszerű kérdőív alapú felmérésekhez. – Az önvezető autók széles körű elterjedésével megváltozik az autóipar és a kapcsolódó iparágak teljes értéklánca, az emberek közlekedési eszközökhöz való viszonya, a mindennapi közlekedés – hangsúlyozta Prónay Szabolcs, az SZTE GTK kutatója.

–

Jelenleg komoly kihívást látok abban, hogy az önvezető technológia sokkal előbbre tart, mint a társadalom felkészültsége. Márpedig lehet akármilyen jó a technológia, ha ezt mi, emberek nem fogadjuk be– emelte ki Majó-Petri Zoltán, az SZTE GTK kutatója.

(Forrás: SZTE)