Csúcsra járt a jégkármérséklő rendszer

Feladták a leckét május utolsó napjai a hazai jégkármérséklő rendszernek. Az agrárkamara adatai szerint nem volt olyan nap, hogy ne kellett volna elindítani a talajgenerátorokat az országban. A fokozott védekezésnek köszönhetően csupán kisebb, kárt nem okozó jégszemek hullottak a földekre – írja a Magyar Nemzet.

A jégkármérséklő rendszer elmúlt két évi működésének legnehezebb időszakát hozta el május utolsó hete. Nem volt olyan megye, ahol legalább egyszer ne lett volna heves zivatar. Az üzemeltetésért felelős Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elemzése szerint május 25-től az országban található mind a 986 talajgenerátor reggeltől estig üzemelt. Bár a talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit – megfelezi, jó esetben harmadolja azokat –, megakadályozni nem tudja a zivatarfelhők kialakulását.

A fokozott védekezés ellenére ezért az ország néhány pontján így is hullott jégeső. Az intenzív védekezésnek köszönhetően azonban csupán borsószem és búzaszem nagyságnyi jégről érkeztek jelzések az ország összes megyéjéből.

Ennek oka, hogy a megszokotthoz képest jóval alacsonyabban volt most az a magasság a felhőzetben, ahol a hőmérséklet eléri a nulla fokot. A meteorológiai szakemberek szerint május második felében a fagypont általában 2500-3000 méteres magasságon fordul elő, ezen a héten azonban a 2000 métert alig haladta meg. Ilyenkor a jégszemeknek kevesebb idejük van a földet érésig, ami idő alatt elolvadhatnának. Az ország teljes területét lefedő jégkármérséklő rendszert a Vidékfejlesztési program keretében, 1,8 milliárd forint uniós támogatással 2018 tavaszán építették ki. A rendszer működtetésére az Agrárminisztérium a kárenyhítési alapból évente 1,5 milliárd forintot biztosít az agrárkamara számára.