Bartók Csaba: A Trianonban szétszakított nemzetlélek 2010-ben egyesült

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A szegedi Fidesz csendes megemlékezést tartott Trianon századik évfordulója alkalmából a Délvidék háznál. Bartók Csaba, a szegedi Fidesz elnöke az eseményen tartott beszédében hangsúlyozta, az Orbán-kormány 2010-ben az egyszerűsített honosításról szóló törvénnyel komoly lépést tett a nemzetlélek egyesítése érdekében.

Bartók Csaba beszédében elmondta, száz évvel ezelőtt ez a nemzet reménytelenül tekintett a jövőbe, akkor rosszabb volt magyarnak lenni, mint a tartárjárás idején, vagy a mohácsi vészt követően. Hozzátette, a történelemben soha egyetlen országot sem bűntettek meg ilyen igazságtalanul.

– Egy francia történész, Georges Desbons írt arról az 1930-as években, hogy a trianoni békeszerződés a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéje volt, olyannyira, hogy szerinte Magyarország új határai mentén minden határkőre azt kellett volna felvésni, hogy „itt nyugszik az igazság” – fogalmazott Bartók.

Hangsúlyozta, sohasem felejthetjük el, hogy mi történt nemzetünkkel.

Fotó: Sándor Judit

A szegedi Fidesz elnöke szót ejtett a 2004-es kettős állampolgárságról szóló dicstelen népszavazásról is. A népszavazás kérdése arra vonatkozott, hogy kapjanak-e magyar állampolgárságot azok a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő állampolgárok, akik magyar nemzetiségüket a „magyar igazolvánnyal” vagy egyéb módon igazolják.

– 2004. december 5-re is emlékezzünk, mert az volt az a nap, amikor a területében megcsonkított Magyarország erkölcsi értelemben is csonkává vált. Az ügydöntő népszavazás eredménye az Országgyűlés számára kötelező érvényű lett volna. A népszavazás azonban nem volt eredményes. Megosztotta az anyaország lakosságát a hazug és álságos baloldali hangulatkeltés, amely ellenségként beszélt a határon túli magyarokról, hárommillió románként emlegette őket, akik a törvény esetleges megalkotása után elveszik az itt élők munkáját – fogalmazott Bartók.

Kiemelte, ez volt az erkölcsi Trianon, ráadásul akkor saját magát csonkította meg a nemzet.

– A fájdalom, a megalázottság, amit a határon túli magyarok akkor éreztek, nem ismeretlen a számomra: én is határon túli magyarként nőttem fel. A szüleim úgy neveltek, mint minden ottani magyar ajkú gyermeket, hogy igaz legyen ránk, amit Kányádi Sándor megfogalmazott: mi nem határon túli magyarok vagyunk, hanem határtalanul magyarok – mondta.

Fotó: Sándor Judit

Az egykori kiváló kézilabdázó emlékeztetett, az 1920-ban szétszakított nemzet lelki egyesítése 2010-ig váratott magára.

– Az egyszerűsített honosításról szóló törvény a második Orbán-kormány első döntései közé tartozott. A hivatalát átvevő kabinet azonnal megalkotta azt, és még ugyanabban az évben, Szent István napján hatályba is lépett. Az Orbán-kormány így kért bocsánatot a határon túli magyaroktól, így javította ki a hibát, mert 2004-ben önmaga ellen fordult a nemzet – emlékezett vissza.

Bartók Csaba a beszédében megemlítette, Trianon és a december 5-i népszavazás ma is érvényes tanulsága, hogy hazugságokkal szemben gyakran védtelenek vagyunk.

– A döntéshozók Trianonban a népek önrendelkezési jogáról beszéltek és végül a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéje lett belőle. Napjainkban is így van ez: a baloldali hazugságok kitalálói, terjesztői hamis információkkal látják el az európai döntéshozókat, szándékosan félretájékoztatnak, ezért Magyarország képviselőinek és a magyar embereknek újra és újra ki kell mondani az igazságot, meg kell küzdeni a hangulatkeltéssel – fogalmazott a politikus.

Példaként említette a migránsokkal kapcsolatos vitákat, a magyar járványügyi intézkedések megítélését, illetve azt, hogy az Európai Unióban nem vesznek tudomást a határon túli magyar kisebbségek helyzetéről és jogaik gyakorlásának nehézségeiről.

Bartók kifejezte háláját, hogy a Szent István által alapított Csanád vármegye neve újra a magyar közigazgatás része lett, beszéde végén pedig büszkeségre szólította fel az egybegyűlteket.

– Június 4-én is van okunk büszkének lenni. Az elmúlt 100 év legfontosabb történése, hogy határon innen és túl mi, magyarok továbbra is létezünk. 1920-ban a világ hatalmasai nem sok esélyt adtak nekünk a túlélésre. Magyarország azonban minden nehézség dacára megmaradt – zárta gondolatait.

Fotó: Sándor Judit
Előző sztori

Emlékérmet kapott a megyei katasztrófavédelem

Következő sztori

Őrtüzet gyújtottak a röszkei határ mellett