//

Vitatott körülmények között módosítaná alapszabályát az MSZP

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az MSZP elnöksége jelenlét nélküli távszavazással módosítaná a párt alapszabályát, amely lehetővé tenné a társelnöki rendszer bevezetését, és kivételes hatalommal ruházná fel a vezetést. A párt több prominense szerint azonban a jelenlegi alapszabály nem teszi lehetővé egy elektronikus kongresszus megtartását, ami így jogellenes lenne – értesült a Magyar Nemzet. A lap információi szerint az MSZP megyei vezetőinek többsége azt szeretné, ha Mesterházy Attila volt elnök is indulna a ­várhatóan ősszel esedékes tisztújításon.

Hamarosan lejár az MSZP vezetésének kétéves mandátuma, ami újra felszínre hozta a párton belüli feszültségeket. A szocialisták eredetileg március­ban, majd májusban tartottak volna kongresszust, az elsőn az alapszabályukat akarták módosítani, a másodikon pedig tisztújítást tartottak volna, ám a koronavírus ­miatti veszélyhelyzet felülírta terveiket.

A Magyar Nemzet értesülései szerint az MSZP elnöksége azonban július közepéig mindenképpen meg akarja valósítani a párt alapszabályának módosítását, ennek érdekében elektronikus módon tartanák meg a kongresszust, ahol jelenlét nélküli távszavazással döntenének a tervekről. Számos szocialista prominens ugyanakkor arra hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét, hogy a párt jelenlegi alapszabálya nem teszi lehetővé egy elektronikus kongresszus megtartását.

Elmondásuk szerint bár az új alapszabály-tervezetben már számolnának ilyen lehetőséggel, az még nincs elfogadva. Tény, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése ellenére az MSZP elnöksége mindenáron meg akarta tartani a márciusi kongresszust, amit viszont nem elektronikus módon, hanem nyílt téren bonyolítottak volna le – a halasztásról végül a párton belüli tiltakozás miatt döntöttek. A jelenlét nélküli távszavazás jogszerűségének kérdése azért is érdekes, mert a lap információi szerint a küldöttek már áprilisban ilyen módon szavaztak arról, hogy a veszélyhelyzet miatt kialakult, exlex állapotra való tekintettel az MSZP vezetése július 20-ig megtarthatja mandátumát és gyakorolhatja jogait.

Nem véletlen egyébként, hogy az elnökség mindenáron túl akar esni az alapszabály-módosításon, az ugyanis lehetővé tenné a társelnöki rendszer bevezetését, továbbá az eddigiekhez képest jóval nagyobb jogkört biztosítana számára a szövetségi politika meghatározásában – mindezt a kongresszus és a választmány, azaz a szocialisták hierarchiájában közel az elnökség súlyával azonos testületek háttérbe szorításával.

A társelnöki rendszer elfogadásával jelen állás szerint Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes vezetheti majd az ­MSZP-t, azaz a jelenlegi vezetés szinte bebetonozná magát a 2022-es országgyűlési választásig. Ez sokaknak nem tetszik a pártban, amelynek 2010 óta tartó folyamatos lejtmenete Tóth vezetése óta elérte eddigi mélypontját: a legutóbbi felmérés szerint 4,4 százalékos támogatottságukkal a szocialisták nem jutnának be az Országgyűlésbe. Információink szerint éppen ezért az MSZP megyei vezetőinek többsége azt szeretné, ha Mesterházy Attila volt elnök is indulna az ősszel esedékes tisztújító kongresszuson.

Emlékezetes: a 2018-as áprilisi választáson elszenvedett katasztrofális választási veresége után az MSZP akkori teljes vezetése lemondott, majd a júniu­si tisztújító kongresszuson Tóth Bertalan nagyon szűken nyert, mindössze 54 százalékot szerzett Mesterházy 46 százalékával szemben.

(Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd/MTI)

Előző sztori

Bámulatos drónfelvételek az újjáéledt Szegedről – videó!

Következő sztori

Elmaradnak a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri előadásai

Legutóbbi hasonló cikkek