//

A Tornyai-múzeum első igazgatójára emlékeznek Vásárhelyen

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A magyar kultúra napján Múzeumőr címmel nyílt meg a Tornyai János Múzeumban a közgyűjtemény első vezetőjének emléket állító kiállítás. A tárlat bemutatja vásárhelyi és a nyíregyházi múzeumok néprajzi gyűjteményét megalapító szakember sokoldalúságát is.

– Kiss Lajos, a magyar népismeret egyik legnagyobb és legeredetibb szavú mestere és tanítója, Vásárhely fia nem tartozott semmiféle iskolához, irányzathoz, tudjuk, hogy hangja, szemléletmódja utánozhatatlan és ismételhetetlen – idézte Bálint Sándor néprajztudós 1965-ben, Kiss Lajos nekrológjában megfogalmazott gondolatait Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója.

A közgyűjtemény első vezetőjének, szervezőjének és a néprajzi gyűjtemény első rendszerezőjének életéről és tevékenységéről tavaly nyitottak meg tárlatot a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai, amely kiállítást adaptálta és egészítette ki a vásárhelyi múzeum és a levéltár anyagaival Terendi Viktória néprajzkutató és Bernátsky Ferenc helytörténész. A múzeumigazgató hozzátette: a magyar kultúra napján Vásárhely kulturális örökségének egy fontos szerepét ismerheti meg a közönség.

Kiss Lajos személye mást jelent Vásárhelynek, mint Nyíregyházának – e gondolat mentén dolgozta át az eredeti kiállítást a most megnyílt tárlat két kurátora. Erről szólt megnyitójában Nagy Vera néprajzkutató, a vásárhelyi közgyűjtemény korábbi vezetője.

Bár a vásárhelyi közgyűjtemény megalapításának ötlete Tornyaitól származik, a múzeum törzsanyagát jelentő, hatezer darabot számláló néprajzi anyagot Kiss Lajos gyűjtötte össze és rendszerezte. E munkát nyolc éven át végezte, jórészt anyagi juttatás nélkül, s itt vetette papírra – a számára később szakmai sikereket eredményező –, a népi életet és a fazekasok tevékenységét hitelesen bemutató leírásait.

Kiss Lajos a megélhetés nehézségei miatt fogadta el a nyíregyházi múzeum segédőri állásajánlatát, ahol amellett, hogy megalapozta a város néprajzi gyűjteményét, a régészeti munkákban is elmélyedt, emellett többször intézkedett, hogy a nyírségi közgyűjtemény vásároljon képeket és műtárgyakat a vásárhelyi festőművésztől, Tornyai Jánostól is.

A tárlat a komoly munkát végző néprajzkutató mellett Kiss Lajos másik arcát is a látogatók elé tárja, a színészt, a művészek barátját, aki a pályája elején szerzett színészi ismereteit és gyakorlatát néprajzi munkája során is hasznosította, egyrészt a jellemleírásaihoz végzett megfigyeléseiben segítette e tudás, másrészt a vásárhelyi olvasókörökben a néprajzi gyűjtést szorgalmazó előadásait humoros szavalatokkal, tréfás jelenetekkel tette népszerűbbé, ezzel is segítve a múzeum anyagának gyarapodását.

Kiss Lajos munkásságát igazán idős korában ismerték el, megkapta a történelemtudományok doktora címet, s az elsők között, 1948-ban a Kossuth-díjat. Kiss Lajos ma a vásárhelyiek identitásának része, mint az elsőként általa dokumentált vásárhelyi kerámia, vagy a szőrhímzés – fogalmazott Nagy Vera.

(Forrás: Emlékpont)

Előző sztori

Kiszombor is a fejlődés útjára lépett

Következő sztori

Megkönnyítették a családfakutatást a makói levéltárban

Legutóbbi hasonló cikkek