Több ezer forint is lehet az eltérés a szegedi karácsonyfaárak között

Már több helyen is árulják a karácsonyfákat Szegeden, de az árusok elmondása szerint a legtöbben csak december 15-e után fognak vásárolni, és persze olyanok is lesznek, akik az utolsó pillanatra hagyják a karácsonyfa beszerzését. Idén a Nordmann-fenyőfa a sláger, de a luc- és az ezüstfenyő is kelendő.

Már szinte nem lehet úgy közlekedni Szegeden, hogy ne botlanánk bele egy fenyőfaárusba. A legtöbb áruház, bevásárlóközpont parkolóját már elfoglalták az árusok, de érdemes a piacok környékén is szétnézni, ha fenyőfát keresünk.

Az egyik szegedi árus lapunknak elmondta, idén a Nordmann-fenyőfa a sláger, de a luc- és az ezüstfenyő is kelendő. A karácsonyfák ára a mérettől és az árusítóhelytől, illetve a származási helytől is függ. A legtöbb helyen egyedi árképzés alapján kínálják megvásárlásra a fákat.

Érdemes tehát szétnézni több helyen is, hogy ár-érték arányban a legjobbat tudjuk kiválasztani. Van olyan árus Szegeden, akinél már 2,5 ezer forintért vehetünk ezüstfenyőt, míg másoknál 3-4 ezer forintot is elkérhetnek ugyanazért a fáért. A lucfenyőnek tavaly ugrott meg az ára a munkabérek növekedése, valamit a szállítási és öntözési költségek miatt, viszont idén nem drágult tovább, így most 4 ezer forint körüli áron lehet hozzájutni.

A legdrágább a Nordmann-fenyőfa, amelynek ára akár a 8-10 ezer forintot is elérheti. A hazai fák - amelyek jellemzően Zalából származnak - olcsóbbak, míg az importot - a dánt vagy a németet - valamennyivel drágábban kínálják.

"A legtöbben a Nordmann-fenyőket keresik, hiába ez a legdrágább, ebből fogy a legtöbb.

Ennek szélesebb a levele, mint a magyarnak, és a színe is élénkebb, üdébb, azért kedvelik annyian" - mondta Foki István.

Bár sokan azt hiszik, hogy ha műfenyőt vásárolnak, akkor védik a környezetünket, ez az állítás nem igaz. Főleg nem Magyarországon, ahol nem természetvédelmi szempontból értékes erdőket vágják ki karácsony előtt, hanem az erre a célra telepített ültetvények adják a hazai fenyőfakészlet nagy részét. A műfenyők környezetre gyakorolt hatása az előállításból fakadó szén-dioxid-kibocsátás miatt káros, ráadásul mivel ezeket jellemezően Kínában gyártják, a szállításukra is jelentős energia megy el. Ahhoz, hogy egy műfenyő környezeti szempontból egyenértékűvé váljon a vágottal, legalább 20 évig kellene használni.

A fenyőfaárus hozzátette, az igazi rohamot csak december 15-e után várják, de arra is számítanak, hogy sokan majd csak az utolsó pillanatban (december 23-án vagy 24-én) fognak vásárolni. "Elsősorban az ár alapján fogok dönteni" - ezt már az egyik nézelődő, Varga László állapította meg. Azt mondta, maximum kétezer forintot szán fára, és ha nem talál ennyiért, akkor megelégszik majd pár faággal is.

Magyarországon évente 2-2,2 millió vágott fenyőt, mintegy tízezer cserepes fenyőt és 200 ezer műfenyőt értékesítenek, amelynek becsült értéke összesen 10-12 milliárd forintot tesz ki. A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének adatai alapján a termelők idén 200-300 ezer darab fenyőt, leginkább lucfenyőt exportálnak. (fotók: Kovács Ferenc)