Nemesi Pál: Azért kell dolgoznunk, hogy a megyeszékhely felkerüljön a nemzetközi befektetők térképére

Miközben a magyar gazdaság uniós rekordot jelentő öt százalékkal növekszik, Szeged lemaradt – mondja Nemesi Pál. A független polgármesterjelölt szerint nemzetközi befektetőket kellene a városba csábítani azért, hogy nőjenek a bérek, és megálljon a fiatalok elvándorlása. A Délmagyar interjúja.

– Miért a gazdaságfejlesztést tette polgármesterjelölti programjának középpontjába?

– Utol kell érnünk az országos átlagot, mert sajnos e tekintetben Csongrád megye és Szeged lemaradóban van. A legfrissebb statisztikai adatok alapján nálunk emelkedtek a legkevésbé a bérek. Míg Szegeden úgy tíz százalék körül volt a béremelkedés, más megyeszékhelyeken ennél jócskán nagyobb mértékben nőttek a keresetek. Ha pedig azt is megnézzük, hogy Szeged honnan indult, akkor egészen rémisztő a helyzet. A gazdasági fejlődés üteme sem érte el az országos átlagot. Ez mind annak a következménye, hogy az elmúlt önkormányzati ciklusokban a városvezetés kevesebb gondot fordított a gazdaságfejlesztésre.

– De hogyan lesz egy gazdaságfejlesztési programból vastagabb boríték? Miért keresnének többet a szegedi munkavállalók?

– Nézze, nagy szívfájdalmunk, hogy a német Thyssenkrupp nem Szegedet választotta. A volt orosz laktanya területén, az ELI-ALPS lézerközpont szomszédságában szerettek volna egy üzemet létrehozni, de végül Pécset választották. A nyáron jelentették be, hogy a magyar kormány támogatásával 17,6 milliárd forintból vezérműtengelyeket gyártó üzemet építenek, amivel kétszáz új munkahely jön létre Baranyában. Mindenkit emlékeztetnék arra, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szegeden járt, előadásában arról beszélt, hogy a nemzetközi befektetők által létrehozott munkahelyeken bruttó 500 ezer forint körül van az átlagbér, míg Szegeden csak 300 ezer forint. Ez is azt mutatja, hogy szükség van a nemzetközi befektetőkre.

– Sokan mondják majd erre, hogy életkorom miatt már nem fogok egy nemzetközi nagyvállalatnál karriert csinálni, miért érdekelne, hogy jönnek-e Szegedre multik?

– A kampányban nagyon sok emberrel személyesen találkoztam. Ha a közösségi médiát is figyelembe vesszük, akkor csaknem százezer emberrel tudtunk kapcsolatba lépni. Számomra meglepetés volt, hogy nagyon sok szépkorú ember támogatja gazdaságfejlesztési programunkat. Szinte nincs olyan család a városban, amelyiket ne érintené valamilyen formában az elvándorlás. Sokan a magasabb keresetek reményében költöznek más városokba vagy külföldre. Ha sikerül növelnünk a béreket, talán Szegeden tarthatjuk a fiatalokat.

– Ha jól értem, szemléletváltást hirdet, de ez az önkormányzat napi működésében is megjelenne?

– Az önkormányzat számomra egy alulról nyitott rendszert jelent. Minden szegedi ember véleménye és munkája szükséges ahhoz, hogy ez a közösség jól teljesítsen, hogy Szeged gyarapodjon. Ma, a 21. században nagyon fontos a nyitottság: együtt kell működnünk Szeged környéki településekkel, a magyar kormánnyal és az Európai Unióval. Földrajzi értelemben Szeged kiváló adottságokkal rendelkezik, a határ közelsége regionális együttműködés előtt nyithat utat. Vannak szakembereink is, egyetemünket pedig a világ háromszáz legjobb felsőoktatási intézménye között tartják számon. Most azért kell dolgoznunk, hogy a megyeszékhely felkerüljön a nemzetközi befektetők térképére.

– A határ nem csak lehetőséget, kockázatot is hordoz magában…

– Az elmúlt években a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy mit jelent, ha nagy tömegben, kontrollálatlanul jönnek emberek a határon keresztül. Konzultációnkon az emberek 92-94 százaléka támogatta a határvédelmet.