Továbbra sem csitulnak a kedélyek a Botka László mögötti kényszerszövetség résztvevői miatt. A baloldaliak amiatt érzik magukat kényelmetlenül, hogy helyi Jobbik-vezetőt, Tóth Pétert is be kellett venni az összefogásba: kell ugyanis az a pár százalék is, amit ők hozhatnak. Ami persze nem sok, a Jobbik ugyanis csúnyán leszerepelt az EP-választáson, Szegeden alig 3% szavazott rájuk. A baloldali érzelmű városi képviselők nehezen emésztik meg, hogy egy szövetségben kell dolgozniuk azzal a Tóthttal, aki korábban őket és Botkát is egyaránt szapulta, ráadásul mindenki tudja róla, hogy korábban rasszista, cigányellenes nézeteiről vált hírhedté.
2013-ban még klasszikus szélsőjobboldaliként életterezett az a Tóth Péter, akivel most összeborultak Botkáék: egy prezentációban a szegedi cigányok által elfoglalt terek visszafoglalásáról értekezett, valamint “tiszta fajnemesítésről”, és a szegedi cigányság “kiszorításáról”, valamint a magyar faj képviseletének ügyéről írogatott. IDE KATTINTVA még elérhető Tóth péter ominózus prezentációja. Az is közismert a városban, hogy Tóth válogatott szavakkal szidalmazta 2010 és 2014 között Botkát és a baloldaliakat.
Hogy mitől fordult ekkorát a Jobbikos képviselő, és mitől lett ellenségből barát Botka számára Tóth Péter, az egyelőre rejtély, bár voltak olyan pletykák, amelyek szerint alpolgármesterség volt az ára az együttműködésnek.
A SzegedMa információi szerint a baloldali vezető személyiségei, arcai húzzák a szájukat Tóth miatt. Ez érthető is, hiszen 2006 és 2014 között a Jobbik volt a baloldal mumusa, a két párt folyton egymással volt elfoglalva, a baloldal a rasszista kiszólásai miatt fasisztázta a Jobbikot, a Jobbik pedig komcsizta az öreg baloldaliakat, és börtönnel fenyegette őket.
A 444 korabeli cikke szerint Tóth a 2006-os események részét képező szegedi utcai megmozdulások egyik fő szervezője volt. 2006 óta a Jobbik szegedi alelnöke, majd 2007-től elnöke. A 2007-ben megalakult Magyar Gárda alapító tagja, majd megyei szervezője. 2008 óta a Jobbik Csongrád megyei elnöke is. Szereti tehát a pozíciókat!
A prezentáció három oldalnyi ideológiai összefoglalóval kezd, csupa a XIX. században releváns elmélet, a szociáldarwinizmus, az eugenetika és az élettér fogalmát tisztázzák röviden (bár nem túl előadás-barát módon feldolgozva). Majd a negyedik dián következik a szervezet céljainak felsorolása. A bajtársias közösség kialakítása mellett itt szerepel
a magyar faj ügyének képviselete,
a cigányság visszaszorítása Szegeden, és a cigányság által elfoglalt terek visszaszerzése is.
A következő diából az is kiderül, hogy a munkacsoport szoros együttműködést tervez a Jobbik szegedi szervezetével, és működésüket a párt alapszabálya fogja meghatározni. Civil szervezetként is létrejöttek, Életünk tere Egyesület néven. Tóth Péter megyei elnök elmondta, hogy a munkacsoportot a szegedi Jobbik számára hozták létre. A prezentációt a “tudomány által használt fogalmak” mentén rakták össze, azokra gondolva, akik félnek és akiknek “beszűkült az élettere” Szegeden a cigányság megjelenése után. Arra a kérdésre, hogy hogyan tervezik a cigányság visszaszorítását, illetve a terek visszaszerzését, Tóth elmondta, hogy az önkormányzat szociális bérlakásokat kezelő rendeletén kívánnak változtatni. Jelenleg a párt szerint
olyan pontozási rendszer működik a városban, hogy a cigányok könnyebben juthatnak szociális bérlakáshoz, mint más pályázók.
Ezért a pontszámítás módját akarják rendeletileg változtatni, hiszen a Jobbik egy politikai párt, hangsúlyozta Tóth, ezért a törvényi csatározást akarják megvívni. A megyei elnök szerint maga a jelenség tudományosan régóta feltárt, amerikai szociológusok már rég megírták, hogyan “menekült el a fehér középosztály a néger gettókból”.
Mint ismert, azt is a SzegedMa írta meg elsőként, hogy Gyurcsány Ferenc nagyon megkérte az árát a szegedi összfogásnak, ennek pedig régi, kitartó, hűséges baloldali képviselők, Botka-szövetségesek lehetnek az áldozatai.
