Hétvégén veterán autók lepik el Szeged utcáit

Augusztus 2. és 4. között rendezik a tizenkettedik Szegedi Veteránautó Találkozót a Délalföldi Veterán Egyesület szervezésében. Az eseményre hazai és külföldi klubokból érkeznek veteránjármű tulajdonosok, hogy bemutassák járműveiket és megismerjék Szeged és környéke, valamint a dél-alföldi régió szépségeit.

A

Szegedi Veteránautó Találkozó

első napján augusztus 2-án, pénteken kerül sor a rendezvény beharangozó eseményére, a “KörÚt-ra”. A járművek 18 órakor indulnak az

Újszegedi Partfürdőtől

a

Közép Kikötő sor – Kállay Albert u. – Bertalan híd – Rókusi Krt. – Auchan áruház – Széchenyi tér – Híd utca – Torontál tér – Közép Kikötő sor

útvonalon várhatóan 20 órára érnek vissza a Partfürdőre.   A találkozó második napján – a számos program mellett – idén is megtartják a honismereti túraversenyt, amelynek során a Homokháti Kistérség településeit (Forráskút, Üllés, Kömpöc, Kistelek, Ópusztaszer) érintve, közel 130 kilométert tesznek meg a veterán autók. A start reggel 8 órakor lesz a Dóm tér-Kelemen utca-Oskola utca csomópontból. Az érdeklődők számára a járművek megtekintésére vasárnap lesz lehetőség a Széchenyi téren 9 órától 13 óráig.

A XII. Délalföldi Veteránjármű Találkozó programja:

2019. augusztus 2. péntek

Helyszín:

Szegedi Partfürdő és Kemping

Cím:

6726 Szeged, Közép Kikötő sor 1.

15:00-tól

Érkezés, regisztráció, szálláshelyek elfoglalása, felkészülés az esti programra

18:00-tól

Indulás a Kempingből, a találkozó beharangozása, a „Veteránozás életérzése” testközelből felvonulás Szeged utcáin a nagy „KörÚT”(útvonal terv, térkép)

20:00-tól

Vacsora, zenés, fakultatív program, ismerkedés

2019. augusztus 3. szombat

Helyszín:

Szegedi Partfürdő és Kemping

Cím:

6726 Szeged, Közép Kikötő sor 1.

06:00-tól

Reggeli

07:00-tól

Indulás a belvárosba, a Honismereti Túraverseny Start pontjához.

08:00-tól

Helyszín:

Dóm tér, Fogadalmi templom

Cím:

6720 Szeged, Dóm tér-Oskola utca-Kelemen utca csomópont  

Start

„XII. Honismereti Túraverseny 2019. Szeged” indítása

Szeged egyik történelmi emlékhelyéről

a Dóm térről

, a belvárosból. A tér a két világháború közötti időszak kiemelkedő építészeti alkotása. Központi épülete az 1879-es szegedi Nagyárvíz és újjáépítés emlékére emelt, 1930-ban felszentelt Fogadalmi templom. A szegedi dóm építése és környezetének kialakítása szorosan összefonódik az 1879-es árvíz utáni újjáépítéssel. Ahogy a helyiek említették, a „Víz” a város 6800 házának döntő többségét elsöpörte, mindössze 265 épület maradt meg az ár elvonulása után. 1880 novemberében Szeged város képviselőtestülete ünnepi fogadalmat tett, mi szerint a város újjáépítésének emlékére monumentális templomot épít. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halász­bástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott. Az ünnepélyes alapkőletétel 1914. június 21-én történt, de az I. világháború, a forradalmak és az infláció miatt a templom felszentelésére csak 1930 októberében került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. A templom kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. Az árkádok alatt található Nemzeti Emlékcsarnokban a magyar történelem, tudomány és kultúra fontos alakjainak emlékművei állnak. A Dóm előterében áll Szeged legrégebbi építészeti emléke, a Demeter-torony. A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt templom maradványát a szegediek Dömötör-toronyként emlegetik. Ezen a téren 1931-ben indult útjára, a 87 éves múltra visszatekintő Szegedi Szabadtéri Játékok, Közép-Európa egyik legismertebb és legmeghatározóbb nyári színházi fesztiválja. A tér akusztikai adottságai kiválóak, tökéletes helyszíne a szabadtéri előadásoknak, rendezvényeknek. Már a kezdetek óta a velencei Szent Márk térhez szokták hasonlítani. A járművek Szegedtől északkeleti irányba elindulnak, a 110-120 km-es túraverseny útvonalán amelyen a következő településeket érintjük: Szeged-Szatymaz-Zsombó-Forráskút-Üllés-Kömpöc-Kistelek-Ópusztaszer (útvonal terv, térkép)

1. A Start utáni első állomásunk ahol megállunk, az Auchan Áruház parkolója.

2. A második állomás helyszínünk, a szegedi Fehér-tó hazánk egyik legrégebbi védett területe. A tó első okleveles említése 1075-ből való. Területét még a XIX. század elején is rendszeresen elárasztotta a Tisza. A tó egykor a jellegzetes alföldi szikes tavak csoportjába tartozott. Ezen sekély, sziksós vizű tavak jellemzője, hogy vizük a lebegő kolloid állapotú mészsóktól zavaros és az aljzaton szürkés-fehér karbonát-mésziszap halmozódik fel. A meder időnkénti kiszáradásakor a meder felületén „kivirágzik” a sziksó, azaz a szóda. Az egykori szikes tó halastórendszerré történő átalakítása a harmincas években kezdődött meg. Ezzel egy időben kezdte meg itt Dr. Beretzk Péter szegedi orvos kutatásait. Javaslata alapján 1936-ban kapta meg a szegedi Fehér-tó egy része a helyi védettséget, majd 1939-ben az országos jelentőségű védett területek közé emelték.

  A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon. A XI. sz. halastó mellett felállított

Beretzk Péter kilátó

ról - egy rövid pihenőt beiktatva - megfigyelhetjük a Fehértó tó madárvilágát. Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer. A kilátó közelében található Tisza-völgyi bemutatóháztól induló Sirály tanösvény mutatja be, a szegedi Fehér-tó történetét és gazdag madárvilágát.

3. A harmadik állomás a 100 éves Fogadó (6763 Szatymaz, Vasút utca 3-5.)
4. A negyedik állomása zsombói Fenyves Sörház (6792 Zsombó Móricz Zs. u. 21.) ahol megkóstolhatjuk – ha nem „vezető beosztásban” vagyunk - a helyi kézműves sörfőzdében készült kiváló helyi sörökbe.
5. Szegedtől 25 km-re található ötödik állomásegy fiatal község Forráskút, amely a XIX. század második felében alakult ki és 1950-ben vált független településsé. Forráskút „Az élhető harmónia kútforrása”.

12:00-tól

Helyszín:

Déryné Kulturális Központ

Cím:

6794 Üllés, Dorozsmai út 48.  

6. A hatodik állomás, Üllés, ahol a Község, mint az egyik fő támogatónk jóvoltából ebéddel és hűsítővel várnak bennünket házigazdáink.

  "Üllés község a magyar Alföld jellegzetes sorsú települése, melynek történetében a virágzó szakaszokat megszakító pusztítások, majd az újra meg újra indulás volt a jellemző. A település névadója valamikor a XII. században egy Ehellős nevű birtokos lehetett, amely az Achillész görög név szabályos megfelelője. A jelkép szimbólumai - úgy hiszem - jól kifejezik a település népének szorgalmát, buzgó tenni akarását, küzdelmét a boldogulásért, ugyanakkor erősítik a közösségi érzést, a szülőföldhöz való ragaszkodást, az erőket megsokszorozó összefogást és közös munkálkodást a szebb, boldogabb jövőjük érdekében. Isten adja, hogy így legyen!" (Dr. Szegfű László: A történelemtudományok kandidátusa) A település a Dél-alföldön, Szeged városától 30 km-re, a kiskunhalasi út mentén fekszik. A község első templomát a Szent Antal templomot, 1900. június 16-án szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére. A régi templom kertjében tornyosodik immár egy új, katolikus templom is, melynek építését 1999-ben kezdték meg. Ünnepélyes átadására 2001. április 1-jén került sor.

13:00-tól

7. 7. Elindulunk és folytatjuk túránkat a hetedik állomásfelé Kömpöcre, ahol részt veszünk a település által szervezett Családi Napon.

  „Kömpöc az

Alföld

Duna-Tisza közének Kiskunság tájegységén fekszik,

Bács Kiskun

megyében. A település Csongrád megyével határos. Északi szomszéd település

Csengele

, délkelet felől

Balástya

, délnyugat felől

Csólyospálos

, északnyugat felől pedig

Kiskunmajsa

határolja. A községet az 5411. számú út szeli át.

Kistelektől

11 km-re távolságra van. A község neve egy "Kömpöcz" nevű

vitéztől

származik. Több, mint 200 évvel ezelőtt ez a pusztaság az

egri érsek

birtokába került. Az első betelepülők 1850-52 környékén jöttek, és a mai belterület helyén építettek, náddal, szalmával fedett kunyhószerű építményeket. A helyiek szerint állítólag jártak itt

betyárok

is,

Rózsa Sándor

és

Bogár Imre

is.”

8. A nyolcadik állomás Kistelek, Szent István tér, ahol friss pogácsával és üdítővel várnak bennünket.

Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város lett. Öt környező település - Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer - kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

9. A túraverseny utolsó, egyúttal kilencedik állomás pontja Ópusztaszeren (6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.), az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban lesz.
10. dictus magister, vagyis Anonymus így ír a magyarok viselt dolgait megörökítő Gesta Hungarorum-ban:

  "Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának." Boldog emlékű Béla királyunk jegyzőjének halhatatlan műve 1200 körül keletkezett, s csak a 18. században került elő a bécsi udvari levéltárból. Ez az első írott forrásunk, melyben a Szer helységnév szerepel (Sceri alakban). Az Emlékpark területén számos látnivaló várja az ide látogatókat amelyek a teljesség igénye nélkül a következők: a Rotundában – Feszty körkép, számos kiállítás, Árpád emlékmű, Szer monostora, Gyógynövényház és kert, Skanzen – Szabadtéri néprajzi gyűjtemény, Látogatóközpont – 3d vetítőteremmel, kiállítótérrel, a Nomád parkban – lovas bemutatók, íjásztatás.

17:00-18:00

Érkezés a szálláshelyre

20:00-tól

XII. Honismereti Túraverseny 2019. díjainak átadása, Díszvacsora

Helyszín:

Szegedi Partfürdő és Kemping

Cím:

6726 Szeged, Közép Kikötő sor 1.  

2019. augusztus 4. vasárnap

Helyszín:

Szegedi Partfürdő és Kemping

Cím:

6726 Szeged, Közép Kikötő sor 1.

06:00-tól

Reggeli

08:00-tól

Indulás a város központjában található Széchenyi térre. A Tisza partján a 13. században felépült vár nyugati falai a mai Széchenyi téren húzódtak, az előttük elterülő kopár terület a várvédő katonaság gyakorlótereként és Fő piactérként szolgált. A török hódoltságot követően, amikor Szeged visszanyerte korábbi jogait és szabad királyi városi rangját, itt építették meg a polgári igazgatás központját, a Városházát is. A 19. század mind megjelenésében, mind funkciójában átformálta a teret: déli oldalán nagyszabású paloták épültek, majd az 1879-es Nagyárvizet követő újjáépítés lendületében elbontották a várfalakat, helyükön eklektikus lakó- és középületeket emeltek és parkot alakítottak ki. A tágas, több mint 50.000 m2 nagyságú teret ma évszázados platánfák, pompás virágzatú magnóliák, császárfák és számos más különleges növény díszíti. Közöttük szép kivitelű szobrok emlékeztetnek a város és az ország történelmének meghatározó alakjaira.

09:30-tól

Szeged, Széchenyi tér

Veteránjármű kiállítás és Különdíjak átadása.

12:00-tól

A találkozó zárása, járművek elvonulása a térről.

Helyszín:

Szegedi Partfürdő és Kemping

Cím:

6726 Szeged, Közép Kikötő sor 1.